Igehely: Jóel 3:1–5 (2:28–32); Kulcsige: ApCsel 2:4 „Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”
Jóel próféciája beteljesedett pünkösd napján (ApCsel 2:16–21), viszont a végső beteljesedés még ezután következik, a végidőkben, ahogyan e szakasz apokaliptikus nyelvezete is érzékelteti ezt. Hálásak lehetünk az Úrnak azért, ami pünkösd napján már csodálatosan beteljesedett!
A korábban bemutatott sáskajárás (1:4) sötét napokat hozott Isten népére. Jóel próféta megtérésre hívja a népet, Isten pedig a megtérésre válaszként reménységet ígér, amit a Szentlélek biztosít. A Szentlélek munkája nyomán mindenki prófétává válik. Egyértelmű, hogy Isten akaratának ismerői és hirdetői lesznek. Milyen nagy a különbség a korábbi sötétség és a Szentlélek kiáradása által megtapasztalt lelki világosság között ugyanazon emberek életében! Ez nekünk is reménységet adhat azon szeretteinkkel és ismerőseinkkel kapcsolatban, akik még lelki sötétségben vannak. Tartsunk ki az értük való imádkozásban!
Szembeötlő az ígéret átfogó volta: „Minden ember.” Ez több vonatkozásban is látható: minden nemzet, nemcsak a zsidók. Minden társadalmi osztályra kitér – „sőt még a szolgákra és szolgálóleányokra is kiöntöm…” Mindkét nemet érinti – nemcsak férfiakat, hanem nőket is (szolgák és szolgálóleányok). Minden korosztály bele van foglalva – a vén ember nem felesleges teher, az ifjak nem olyanok, akikre nem lehet számítani. Kérjük az Urat, hogy gyülekezeteinkben is mindenki legyen az Úr akaratának ismerője és hirdetője!
Figyelemre méltó, hogy az Ige nem határozza meg a prófétálás helyét. Mindenütt lehet hirdetni azt, amit az Úr tett életünkben! Melyek azok a helyek, ahol elmondhatod, amit átéltél az Úrral: családodban, iskolában, munkahelyen? Kérjük a Lélek világosságát és bátorítását ennek érdekében!
Imádkozzunk gyülekezetünk tagjaiért, hogy mindenki legyen az Úr igazságainak ismerője, és hirdesse azt a maga környezetében! Engedjük, hogy minket is megvizsgáljon a Lélek: Hogyan növekedhetnék az Úr ismeretében? Kiknek beszélhetnék az Úrról, amikor erre indít a Lélek? Mit mondhatnék nekik? Ne maradjon el az egyik legfontosabb igazság sem: „Megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét!”
Giorgiov Adrián
Szánjuk oda magunkat Isten Szentlelkének, hogy betöltsön minket a Jézus melletti tanúskodásra! – Ézs 43:9-10
Lelki dolgok lelki embereknek – 1Kor 2:6-16 (1Kor 2:12-13)
Az ígéret beteljesedése
Igehely: ApCsel 2:1–13; Kulcsige: ApCsel 2:1–2 „Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.”
Milyen jó úgy látni azt a tényt, hogy minket Isten betöltött Lelkével, mint egy nagy ígéretnek a beteljesedését! Egészen másképp látja az ember magát, amikor tudja, hogy rajta beteljesedett valami jó, örvendetes. Rajtad beteljesedett-e már ez az ígéret?
Annakidején az ígéret beteljesedése nem elméleti, hanem gyakorlati módon valósult meg, amit a környezet is érzékelhetett. Amikor a Szentlélek leszállt, az általa birtokba vett emberek más nyelveken kezdtek beszélni, és mindenki értette őket. Ezt a csodát lehetetlen volt nem észrevenni. Vajon milyen csodálatos dolgok azok, amelyek ma történhetnének velünk, és egyértelműen kiváltanák iskolatársak, munkatársak, ismerősök érdeklődését? Isten gyermekeiként, akikben a Szentlélek lakik, ha nem is más nyelveken beszélünk, de másként kellene beszélnünk. Annak idején az apostolok beszéde elárulta, hogy Jézussal voltak. A Lélek munkálkodott bennük, hiszen látható volt a Lélek gyümölcse életükben. Ma is kívánatos, hogy az Úr gyermekeinek beszéde, viselkedése ne maradjon észrevétlen a környezetükben. Érdemes kiértékelünk magunkat e téren: Mi az, amivel beleolvadunk a környezetünkbe? Mi az a Lélektől áthatott beszéd vagy viselkedés, ami megragadhatja az emberek figyelmét és kiválthatja érdeklődésüket?
A hívők, akiket a Szentlélek betölt, sokféle kiértékelést, véleményt és magatartást váltanak ki az emberekből, akik szemlélik őket. Pünkösdkor, az ígéret beteljesedése napján az egész esemény magyarázatra szorult. Valahogy mindenki várt valami magyarázatot. A jelenlevők közül egyesek megpróbáltak valamilyen magyarázatot találni, de nem volt megfelelő. Majd maga Péter, egy a 120 közül, előállt, és megadta az Isten által rendezett esemény magyarázatát.
Hívő életünket szemlélő munkatársaknak, rokonoknak, ismerősöknek fontos egy valósághű magyarázatot adni arról, hogy mi történt velünk. Péter beszédéből vegyünk példát. Ő két dolgot mondott el: adott egy világos és valós helyzetbemutatást, majd megadta ennek a magyarázatát is. Nekünk is ezt kell tennünk!
Giorgiov Adrián
Új hozzászólás