2024. május 16., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Pál újra Efézusba megy

Igehely: ApCsel 19:1–7; Kulcsige: ApCsel 19:5-6 „Amikor ezt meghallották, megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevére. És amikor Pál rájuk tette a kezét, leszállt rájuk a Szentlélek, úgyhogy különböző nyelveken szóltak, és prófétáltak.”

Pál apostol egyik missziós útja során találkozott Efézusban olyan tanítványokkal, akik valószínűleg az Apollós igehirdetése következtében hitre jutottak. Ám Apollósnak is szüksége volt arra, hogy világosabban megértse az Úr Lelkének munkáját, így az ő szolgálata nyomán megtérteket is tovább kellett nevelni, tanítani, hogy megértsék és megtapasztalják az Úr Lelkének munkáját személyes életükben.

Nagyon világosan látjuk ebben az igeszakaszban azt az általános igazságot, hogy csak addig tudunk valakit lelkileg elvezetni, ameddig mi is eljutottunk. Korábban az Úr rendelt egy házaspárt, akik segítettek Apollósnak abban, hogy még alaposabban megértse az Úr munkáját. A mai igeszakaszunkban azt látjuk, hogy ennek a 12 efézusi tanítványnak most Pál segített az ismerethiány miatt elmaradt lelki megtapasztalás átélésében.

Néhány évvel később ezt írja Pál az efézusi hívőknek: „Az Úr adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által.” Ma reggel legyen a miénk is ez az imádság!

Nagy-Kasza Zoltán

DÉLUTÁN | 

Megvilágosítja az ihletett igét

Igehely: 2Pt 1:19–21; Kulcsige: 2Pt1:19 „Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra figyeltek, amíg felragyog a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben.”

Nem mindenki érti a Biblia szövegét, még akkor sem, ha az anyanyelvén olvassa. Isten különleges ajándéka az, ha megérti az igét, és világossá válnak előtte annak összefüggései.

Mi szükséges ahhoz, hogy megértsük az ihletett Igét? Sem Péter, sem a társai nem értették az Írásokat. A nagy fordulat a Szentlélek kitöltetése után következett be, akkor nyílt meg a szemük, akkor kezdték érteni azt.

A Szentlélek megvilágosító erejére van szükség ahhoz, hogy valaki értse Isten Igéjét. Péter apostol azt tanácsolja: „jól teszitek, ha figyeltek az igére.” Aki nyitott, szomjas szívvel hallgatja és olvassa azt, annak az életében „felvirrad a nap” – a szellemi vakság, sötétség eloszlik. Ahogyan a felkelő nap mindent eláraszt a fényével, úgy ragyognak fel és nyernek új értelmet a csodálatos igazságok a hívő ember számára.

Péter apostol a hajnalcsillagot is említi, amely „felkel a szívekben”. Erről Megváltónk jut eszünkbe, akit János apostol Hajnalcsillagként is említ. Akinek a szívében az Úr Jézus jelen van, annak ő kijelenti magát, és megérteti vele az igét.

Érted-e, amit olvasol? Adjunk hálát ma este mindazért, amit már megértettünk Isten Igéjéből, és kérjük az Urat arra, hogy élhessünk a mindennapokban azok szerint.

Nagy-Kasza Zoltán

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
3 + 14 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Kir 12:6–16; Kulcsige: 1Kir 12:8 „De ő nem fogadta meg a tanácsot, amelyet a vének adtak neki, hanem tanácskozott az ifjakkal is, akik vele együtt nőttek fel, és az ő idejében álltak szolgálatba.”

Isten választott népe sohasem alkotott egységes királyságot. Dávid és Salamon birodalma Júda, Jeruzsálem és Észak-Izráel királyságaiból állt, akik egy rövid időre közös királyt választottak. Dávid családjának dinasztikus öröklését csak Jeruzsálem és Júda ismerte el. Az északi törzsek a Dáviddal kötött szerződés (2Sám 5:3) alapján fenntartották maguknak a királyválasztás jogát. Dávid személye összekovácsolta a népet, Salamont inkább csak elfogadták, de Roboámnak már bizonyítania kellett, hogy népének jólétét és nem saját büszke vágyait fogja szolgálni.