2024. július 24., szerda

DÉLELŐTT | 
Az Úr Jézus világosságában járjunk!

Igehely: Jn 8:12–16; Kulcsige: Jn 8:12 „Jézus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”

Van egy közmondás, amelyik azt mondja: „Az öndicséret mindig büdös.” Érti ezt arra az emberre, aki állandóan a saját jó tulajdonságait dicséri mások előtt, szinte ajnározza önmagát. Találkoztunk már ilyennel? Ugye, milyen nehéz elviselni? Egy ősi kínai mondás úgy tartja: „Nem attól válsz naggyá, ha a tömegek vállára állsz, hanem ha a tömeg felemel.”

Amikor itt az igénkben az Úr Jézus kijelentette magáról, hogy ő a világ világossága, jó alkalomnak látszott a farizeusok számára, hogy megkérdőjelezzék állítását, hiszen a rabbik hagyománya nem fogadta el az ember önmagáról szóló tanúskodását. Csak Isten tehet bizonyságot önmaga mellett. Jézus volt egyedül alkalmas arra, hogy ezt kijelentse magáról, hiszen ő Isten.

A farizeusok abban a tévedésben voltak, hogy sok mindent tudnak Jézusról. Valójában pedig teljes tudatlanságban éltek Jézus küldetését illetően, nem tudták, nem hitték, hogy a mennyből jött, és oda megy vissza. Nem hitték, hogy ő a Fiú, aki egyenlő az Atyával.

Ő a világ világossága. Rajta kívül nincs szabadulás a bűn sötétjéből. Te hiszed-é ezt?

Schneider Károly

DÉLUTÁN | 

A szolgálat üzemanyaga: öröm

Igehely: Mt 28:8 „Az asszonyok gyorsan eltávoztak a sírtól, félelemmel és nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt tanítványainak.”

A tavaly eljuthattam Izráelbe, ahol többek között megnézhettem Jézus sírját is (legalábbis annak nevezték). Mindenesetre üres volt, és én ennek nagyon örültem, ahogyan az asszonyok is, akiknek szintén megmutatta az angyal az üres sírt: „Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt” (Mt 28:6).

Egyrészt az üres sír, de nem csak önmagában ez (mert ezzel a katonák is szembesültek), hanem a feltámadott Jézus Krisztussal való találkozás öröme, aki ezt mondta az asszonyoknak: „legyetek üdvözölve” – ami az eredeti szövegben úgy hangzik „ÖRÜLJETEK!” – adott erőt a további szolgálathoz az asszonyoknak, az emmausi tanítványoknak.

Nekünk is ez ad erőt a szolgálat végzéséhez, az örömhír továbbadásához. Ez olyan soha el nem fogyó „üzemanyag”, amelynek erejével tudjuk végezni a szolgálatunkat, amit a mi Urunk ránk bízott. Tegyük hát ezt, testvéreim!

Schneider Károly

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
7 + 5 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Ef 1:5–12; Kulcsige: Ef 1:7 „Őbenne van – az ő vére által – a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyelme gazdagságából.”

A hét elején az a kérdés jött elénk, hogy mit akar Isten? Megmenteni a kárhozattól, üdvösséget adni az embernek. Akik hit által elfogadják Jézus Krisztus kegyelmét, azokat Isten fiaivá fogadja. Minden ember Isten teremtménye, de nem minden ember Isten gyermeke. Vannak, akik úgy gondolják, mivel Isten előre elhatározta, ki az, aki üdvözül, és ki az, aki elkárhozik, ezért az ember bármit tehet, a sorsa már el van döntve. Isten azonban azt is elhatározta, hogy az embernek döntenie kell, el kell fogadnia Jézus Krisztust, mint Megváltóját, és engednie kell, hogy vezesse, irányítsa életét.