Igehely: Mt 2:16–23; Kulcsige: Mt 2:16 „Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek túljártak az eszén, nagy haragra lobbant, elküldte embereit, és megöletett Betlehemben és annak egész környékén minden kétesztendős és ennél fiatalabb fiúgyermeket ahhoz az időhöz mérten, melyet a bölcsektől megtudott.”
Ha emberi szemmel vizsgáljuk Jézus földi életét, elmondhatjuk, hogy az nem indult felettébb fényesen. Gondolhatnánk, hogy a születésének időzítése sem volt a legjobb, hiszen népszámlálás miatt utaznia kellett földi szüleinek. Meg akarták ölni már egész kicsi gyermekként, emiatt a családjának külföldre kellett menekülnie.
Úgy tűnhet, hogy Jézus élete csak hajszálon múlott már a kezdetén, és a gonosz elpusztíthatta volna őt. Valójában azonban Isten kézben tartott mindent, és a Megváltó élete egy pillanatig sem forgott kockán. Maga Isten az, aki figyelmezteti Józsefet a Jézusra leselkedő veszélyre néhány verssel korábban. Akik az Úr ellen ármánykodnak, ellene pusztító tervet szőnek, azok szándéka kudarcra van ítélve: „A mennyben lakozó kineveti, az Úr kigúnyolja őket” (Zsolt 2:4). Senki nem veheti el a Messiás életét, ameddig ő le nem teszi azt önként (ld. Jn 10:17–18). Hiszed, hogy ahogy Isten Jézus életét óvta, úgy őrködik a tied felett is?
A sátán mindig rosszat tervez, és amit csak tud, tönkre akar tenni. A betlehemi gyermekeket lemészárolták, bár Jézus megmenekült. Nem írhatták viszont felül a megváltás kibontakozó tervét. Jeremiás beszél arról, hogy sírás hangja hallatszott Rámában. Ez volt az a hely, ahol az izráeliták siratták fogságba vonuló gyermekeiket. Az ószövetségi igeszakasz mégis egy reménységgel teli jövőre mutat: a fiak visszatérésére az ellenség földjéről! Amikor fogságba vonult a nép, a dávidi királyságnak vége szakadt. A Jeremiás idején hullatott könnyek évszázadokkal később, a betlehemi édesanyák arcán is láthatók, de a sírás ideje lejáróban van: Dávid Fia, a trónörökös végre megérkezett, a fogság véget ért, mert eljött a Szabadító! Akármilyen erőbedobással pusztít is az ördög, Isten mindent jóra tud fordítani, és dicsőséges tervét célra vezetni.
A Király azonban nem trónt követelve érkezett. Ő szolgai formát öltött magára. Názáretben nevelkedett fel, amely még a galileaiak szemében is megvetett hely volt. Jézus, a Messiás nem fényes pompával mutatta be királyságát vagy imádatra méltó személyét. A próféciáknak megfelelően megvetettként érkezett, bár az Úr szolgája volt. Számodra királyi méltósággal bír Jézus, vagy megveted őt?
Kiss Máté
Könyörögjünk Isten védelméért a külső és belső támadásokkal szemben! – ApCsel 20:29-30
Egy új kezdet – Ézs 1:1-20 (Ézs 1:17)
Krisztus feljebbvaló az angyaloknál
Igehely: Zsid 1:5–14; Kulcsige: Zsid 1:6 „Amikor pedig bevezeti az elsőszülöttet a világba, ismét így szól: «Imádja őt az Isten minden angyala!»”
Bármit is mérlegelünk az életben, fontos letisztáznunk, hogy mit tartunk tekintélynek magunk előtt, mert ez meghatározza a következtetéseinket. Mindenkit befolyásol az, hogy milyen információkban bízik meg, és melyekben nem. Amikor a zsidókhoz írt levél szerzője Jézusról beszél, akkor tekintélyt ad az ószövetségi írásoknak. Sőt, egyenesen Istennek tulajdonítja azokat a beszédeket, amelyeket az Ószövetségből idéz (5.v.). Amit ezek az írások állítanak, azt igaznak fogadja el, és Krisztusra vonatkoztatja őket.
Számodra mi a tekintély, amikor Jézusról van szó? Mit fogadsz el igaznak róla? Amit a tudomány állít, amit a körülötted élő emberek hisznek róla, vagy netán saját tapasztalataid diktálnak? Kész vagy Őt úgy megismerni és elfogadni, amint a Szentírás bemutatja?
Az ige több szemszögből is rávilágít, hogy Jézus különb, mint az angyalok: neki Fiúként egyedi kapcsolata van az Atyával, Ő az elsőszülött, akit imádnak az angyalok (tehát Ő maga is Isten), uralkodása szilárd és örökkévaló, míg az angyalok szolgáló lelkek. A teremtett világgal való kapcsolata is feljebbvaló: Ő kezdeményezte a teremtést, így fölötte áll annak, az angyalok pedig a teremtés részét képezik. A Fiú lesz az, aki véget vet a világtörténelem folyásának, amikor visszatér dicsőségben. Ez a világ változik és végül elmúlik, de Ő örökké ugyanaz marad. Micsoda biztonságot nyújt a rendíthetetlen Királyban bízni, aki változhatatlan jellemében és irántunk mutatott szeretetében!
Elfogadva annak igaz voltát, amit a Biblia mond Jézusról, felmerülhet bennünk a kérdés: miért pont az angyalokkal hasonlítja Őt össze az ige? Az angyalok köztiszteletben álltak a zsidók körében, hiszen Isten küldöttei voltak, akik Isten kijelentését közvetítették a nép felé (ld. ApCsel 7:53). Az angyalok iránti tisztelet kiindulópontot jelentett a szerzőnek arra, hogy rávilágítson Krisztus feljebbvalóságára hozzájuk képest. Ha komolysággal kezelték az angyalok által hirdetett üzenetet, még nagyobb tisztelettel kellett fogadniuk a Jézus Krisztusban megvalósult kijelentést! Ennek persze a fordítottja is igaz: ha valaki megvetette az angyali kijelentést, büntetést kapott, de sokkal súlyosabb büntetés vár arra, aki a Fiú kijelentését utasítja el. Kész vagy fogadni az általa jött kijelentést?
Kiss Máté
