2024. január 20., szombat

DÉLELŐTT | 
Ne tudja!

Igehely: Mt 6:1–3; Kulcsige: Mt 6:3 „Te pedig amikor adományt adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb.”

Világunkban, amelyben élünk, szinte lehetetlen, hogy bármi is titokban maradjon. Némelykor azért, mert ellenőrzés alatt áll az életünk, máskor meg azért, mert a rendelkezésünkre álló médiafelületeken dicsekvésbe átcsapó magamutogatás zajlik. Azt mondta egyszer valaki: a jó dolgok csendben történnek, a többi pedig színház.

Farizeusi szokás volt, hogy azt jót, amit tettek, azonnal szétkürtöltették. Jézus arra tanít, hogy az igazán jó dolgokat csendben tegyük. Hisszük azt, hogy Krisztus számontartja és megjutalmazza azokat a jó cselekedeteket, amelyek titokban történnek. Nem fognak megszégyenülni azok, akik nem kérkedtek jó cselekedeteikkel, de mindig pontosan azt tették, amit Jézus mondott. A hívő embernek sokkal fontosabb az, hogy milyen lesz a Krisztustól kapott jutalom, mintsem most az emberek dicsérete. Lehet, sok jót cselekszel, de ezt most senki nem értékeli. Higgy abban, hogy majd eljön az ideje, amikor minden jó cselekedet jutalmat nyer. A dicsekvők már most elveszik munkájuk jutalmát, a csendben szolgálók Krisztustól remélik, és meg is fogják kapni.

Légy alázatos és szolgálj csendben! Mit választasz: a csendes munkálkodást, vagy a látványos, embereknek tetsző dicsekvést?

Papp László

DÉLUTÁN | 

A nem figyelők sorsa

Igehely: ApCsel 3:22–26; Kulcsige: ApCsel 3:23 „És aki nem hallgat erre a prófétára, azt ki kell irtani a nép közül.”

Péter megtérésre intő beszédében rámutat azokra a bűnökre és tévedésekre, amit az emberek Krisztussal szemben elkövettek. Felszólítja a hallgatóit, hogy tartsanak bűnbánatot, térjenek meg, hogy eljöjjön a felüdülés ideje az Úrtól.

Péter beszél arról a csodálatos ígéretről, amit még Mózes kapott a Prófétáról, aki majd mindenkit megtérít a maga gonoszságából. Minden próféta, aki az Úrtól jött, fontos üzenethordozó volt a nép számára. Az Úrtól küldött prófétával szembeni ellenkezés vagy az üzenet figyelmen kívül hagyása súlyos következményeket vont maga után, ki kellett irtani az olyanokat a nép közül. Ez lett a sorsuk a nem figyelőknek. Bárcsak figyelmeztetne bennünket is ez, hogy ne legyünk figyelmetlenek és engedetlenek!

Nyilván az odafigyelésnek is megvannak az áldásai. Tanuljunk a múlt példájából! Most nagyobb van köztünk minden prófétánál a Lélek által. Ne keményítsük meg a szívünket, hanem törekedjünk, hogy meghalljuk, amit Ő mond. Ismerjük el, ha nem figyelünk eléggé az Úrra, és bűnbánattal fordítsuk szívünket, fülünket feléje!

Mi nem ellenkezni, lázadozni akarunk, hanem elhagyva a bűnös szokásokat, alázattal megvallani, hogy Jézus a legcsodálatosabb, és mi rá figyelünk.

Papp László

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 18:1-8 Kulcsige: 2Kir 18:5-6 „Bízott az Úrban, Izráel Istenében; nem volt hozzá fogható senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána. Ragaszkodott az Úrhoz, nem tért el tőle, hanem megtartotta parancsolatait, amelyeket az Úr adott Mózesnek. “

Minő szép és kedves dolog, mikor egy fiatal azzal tűnik ki, hogy Istenhez ragaszkodik. Nem a ki vagy feltűnés végett, hanem meggyőződésből, elkötelezettségből. A meggyőződés nem divatos, nyitottság ürügyén felületességre nevel a világ, legyenek a fiatalok olyanok, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától (Ef 4:14). Nem is beszélve az elkötelezettségről, nemhogy Istenhez, de semmihez sem. Azzal ámítva, hogy a gyökértelenség a szabadság, ördögszekérként süvítenek az életen végig.