Igehely: Mt 5:11–12; Kulcsige: Mt 5:11 „Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok.”
A statisztikák szerint világunkban nagyon súlyos keresztyénüldözés folyik. Miközben a szabadság és a jogok hangoztatva vannak egyfelől, másfelől a keresztyén értékek sárba vannak taposva. Jelenleg a világon nagyon sok helyen hívő testvéreink, csupán csak azért, mert Bibliájuk van, üldözve vannak. Az Úr Jézus boldognak mondja azokat, akiket érette szidalmaznak vagy háborgatnak, gonosz hazugságokat mondanak rájuk. De ez nem azt jelenti, hogy a hívőnek az okoz boldogságot, ha üldözik. Inkább arról szól, hogy ha mi szeretjük őt, kitartunk mellette, nem alkuszunk meg, felvállaljuk minden körülmények között, hogy őt ismerjük és neki szolgálunk, ez nekünk boldogságot jelent. Ha beköszöntene egy üldözés a világunkba, vajon hány magát keresztyénnek mondó embert tenne boldoggá, ha Jézusért szenvedhetne?
Boldog az az ember, aki az üldözések idején Jézusban nyer boldogságot. Jelenleg nem ér bennünket bántás hitünkért, de mégis rosszkedvűek, bizalmatlanok, bántódottak vagyunk, ha megkülönböztetés ér bennünket. Pedig a nyomorúság és nehéz helyzet olyan iskola a hívő ember számára, amiben sok mindent megtanul, amit más körülmények között nem tanulna meg. Megtanít arra, hogy hogyan viszonyuljunk azokhoz, akik ezt gyakorolják felénk. Megtanít arra, hogy a mi boldogságunk ne a körülményektől függjön, vagy a jóléttől, vagy a szabadságtól. Megtanít arra, amiről Pál apostol is bizonyságot tesz a Fil 4:13-ban: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.”
A történelem folyamán mindig volt példa rá, hogy a hívőket üldözték. Amikor elindultunk az Úr Jézus követésében, akkor azt vállaltuk, hogy szenvedésen és nyomorúságon keresztül is kitartunk mindhalálig. Jézus nem ígért rózsás utat, nem ígért gondtalan életet, de azt megígérte, hogy aki hűséges lesz, azt megjutalmazza. Ő megígérte, hogy velünk lesz minden nap a világ végezetéig. Támaszkodj erre az ígéretre, és ő nem fog cserben hagyni.
Gondolod, hogy ha te hűséges vagy, Jézus magadra hagy? Kész lennél-e vállalni, ha ma kellene szenvedned Krisztusért?
Papp László
Adjunk hálát azokért, akik örömmel vállalják a szenvedést Jézus nevéért! – ApCsel 5:41
Szolgálatra készen – Ézs 6:1-13 (Zsid 10:9b)
Figyeljünk a Jézustól hallottakra!
Igehely: Zsid 2:1–4; Kulcsige: Zsid 2:1 „Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra, hogy valamiképpen el ne sodródjunk.”
Amikor hallunk valamit, nagyon meghatározó az, hogy kitől halljuk az üzenetet. Egy gyermek számára nemcsak az a fontos, hogy hallja, hogy mit mondanak, hanem hogy azt a szüleitől hallja-e vagy sem. A zsidókhoz írt levél első részében be van mutatva Jézus fenséges személye, és azután felhívás hangzik el, hogy figyeljünk arra, hogy mit mond. A lelki élet szempontjából számunkra meghatározó az, hogy Jézus mit mond nekünk, és éppen ezért több oka is van annak, amiért nekünk Jézusra kell figyelnünk.
Az egyik oka az, hogy el ne sodortassunk. A világban sodrásban élünk, és ha nincs lelki kapaszkodónk, akkor az ár magával ragad minket. Világias gondolkodás, divatirányzatok, stílus, mind-mind nagy erővel hatást gyakorolnak ránk, hogy elsodorjanak.
Jézus számunkra úgy van bemutatva, mint aki nagyobb az angyaloknál, és ha az angyalok beszéde erős volt, és az, amit hirdettek valósággá vált, mennyivel inkább az, amit az Úr Jézus mondott! Ha nem figyelünk az Úr Jézustól hallottakra, ha figyelmen kívül hagyjuk azt, annak számunkra végzetes következményei lesznek. Az Atya maga erősítette meg az Úr Jézus szavát, amikor beszédét jelek és csodák kísérték.
Ma csupán az a kérdés, hogy azok után, amit hallunk az igéből az Úr Jézustól, hogyan figyelünk reá. A Szentlélek róla beszél, és a mi figyelmünket rá irányítja. Amit Jézusról mond az ige, az világos és egyértelmű. A menny felé vezető úton, hogy el ne tévedjünk, sokkal inkább kell figyelnünk.
Isten ma is szól. Mi irányítsuk figyelmünket a hallott és élő szóra, amit Jézus mond. Kinek a szavára fordítod oda a füledet?
Papp László
