2024. január 10., szerda

DÉLELŐTT | 
A Fiában gyönyörködő Atya

Igehely: Mt 3:13–17; Kulcsige: Mt 3:17 „És íme, hang hallatszott a mennyből: Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.”

Két esetről olvasunk, amikor János vonakodott elvégezni a bemerítést: amikor a megtéretlen farizeusok és szadduceusok jöttek hozzá, illetve amikor maga Jézus jelent meg. Ahogy D.A. Carson rámutat, Jánosnál falba ütközött az előbbiek bemerítése, mert nem voltak méltók a keresztségére, Jézus megkeresztelésével pedig az volt a gondja, hogy az ő személye nem volt méltó Jézushoz.

János a bűnvallókat merítette be, Jézus azonban bűntelen volt. Mégis bemerítkezett, ezzel alárendelve magát Isten akaratának, aki teljes odaszánást és szentséges jellemet várt el minden bemerítkezőtől. Bemerítkezése jelezte nyilvános szolgálatának kezdetét is, előremutatott a Golgota fájdalmas, de szabadítást hozó keresztségére, valamint példát hagyott nekünk, követőinek.

A mennyei Atya hallhatóan kifejezte jótetszését Fia iránt. Isten telve van szeretettel az emberiség megváltásában munkálkodó Fiú iránt. Kedvét és örömét leli benne. Ráhangolódik a szíved ezekre az érzésekre? Hogyan tekintesz Krisztusra? Találsz örömet és szeretetet a szívedben iránta? Ha igen, akkor fogadd meg az Atya szavát: őt hallgasd! (Mk 9:7)!

Kiss Máté

DÉLUTÁN | 

Áldjátok az Urat!

Igehely: Zsolt 103:19–22; Kulcsige: Zsolt 103:22 „Áldjátok az Urat, ti teremtményei, mindenütt, ahol uralkodik! Áldjad, lelkem, az Urat!”

Szüleim házában gyakran megakadt a szemem egy falidíszen, amelyen ez a mondat áll: „Előbb Isten elé kerül mindaz, ami téged ér.” Sokszor emlékeztetett arra, hogy bármi is történjen velem: jó vagy rossz, örömöt vagy bánatot okozó esemény, arra Isten rábólintott: azért, hogy szeretetét fejezze ki irántam, vagy épp megpróbáljon, megtisztítson, esetleg önmagára vonja elkalandozó figyelmemet.

A 19. vers szerint Isten a „királyi hatalmával mindenen uralkodik.” Gondolj vissza a mai eseményekre: jó és rossz hírekre, látszólagos véletlenekre, általad személyes sikerként elkönyvelt eredményekre, esetleges károkra vagy veszteségekre. Isten minden felett hatalmat gyakorol!

Jót tesz nekünk emlékezni Isten tetteire. Ő sokkal többet tesz értünk minden pillanatban, mint amennyit valaha is felismerünk vagy felfogunk a tetteiből. Áldd az Urat, együtt a mennyei seregekkel és a teremtettséggel – leheletre eltűnő jégvirággal és hófödte hegyek bérceivel –, hiszen Ő minden felett Úr! Áldd Őt, vagyis mondj róla jókat, zengj dicséreteket, hiszen „az igaz emberekhez illik a dicséret” (Zsolt 33:1)!

Kiss Máté

 Napi áhítat

Igehely: Róm 11:1–6; Igehely: Róm 11:2b „Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, amikor az Isten előtt vádat emel Izráel ellen?”

„Elvetette Isten az Ő népét?” – kérdezi Pál a művelt rómaiakat, de közben minket is ilyen kérdések feszítenek háborúk, gazdasági válságok, természeti katasztrófák és személyes próbák között, vagy ezeket látva. Úgy látom, két oldalról kell ezt a kérdést megközelíteni: nemzetek (társadalmi) és az egyén (személyes) oldaláról.