Igehely: Mt 10:24–27; Kulcsige: Mt 10:24 „Nem különb a tanítvány a mesterénél, sem a szolga az ő uránál.”
Jézus nagyon jól tudta, hogy az az út, amire elhívja a tanítványokat, egy nehéz út. A 24–25. vers erről beszél. Ha Jézus szenvedett, ha a szolgálatát félremagyarázták, mennyivel inkább fognak minket is, tanítványokat, elítélni és bántani. A következő versekben viszont Jézus bátorítani akarja a tanítványokat. Ha lelkipásztor vagy, lelki munkás, gyerekmunkás, vagy szolgálsz az Istenért és elfáradtál, az Isten ma reggel bátorítani akar téged. A 26. vers arról beszél, hogy akik Jézus tanítványai, azok türelemmel, bizalommal várhatják az ítélet napját. Az utolsó napon az Úr megvilágítja a titkokat, a szívek szándékait, és akkor mindenki Istentől kapja meg a dicséretet (1Kor 4:5). Még ha most azt is érzed, hogy a munkádnak nincs gyümölcse, vagy nincsen értékelve, legyen bátorítás számodra az, hogy Isten számon tart téged, azt a munkát, amit tanítványként végzel.
Hadd tegyek fel egy kérdést, ami megvizsgálhat téged: Kinek az elismerésére vágysz, az emberekére vagy az Istenére? Az a tudat, hogy Isten jutalmaz meg, legyen ma biztatás számodra!
Király Márk
A nyugalomra váltott fájdalom ígérete
Igehely: Ézs 14:1–7; Kulcsige: Ézs 14:1 „Bizony, megkönyörül az Úr Jákóbon, és továbbra is Izráelt választja. Nyugalmat ad nekik földjükön, jövevények társulnak hozzájuk, és Jákób házához csatlakoznak.”
Ma esti igeszakaszunkban azt látjuk, hogy Izráel népe egy nehéz időszak után végre megpihenhet. Ez a pihenés nemcsak fizikai, hanem mély, lelki szintű megnyugvás, amely a fáradságtól és a küzdelemtől való megszabadulásból ered. Képzeljük el, hogy állandó küzdelemben vagyunk, majd a béke helyére kerülünk. Ez az ígéret Izráelnek adatott, és ma hozzánk szól. Életünkben nehézségekbe ütközhetünk, de Isten megígéri a pihenés idejét. Ez a szakasz az Isten igazságáról is beszél. Az elnyomottak uralkodni fognak elnyomóikon, megmutatva Isten igazságosságát. Ő látja a világ igazságtalanságait, és megígéri, hogy helyrehozza a dolgokat. A bűn szolgaságából, nyomorúságából csak Isten szabadíthat meg.
Végül a szakasz egy nyugalomban és Istennel harmóniában lévő világ képét festi le. Ez bepillantást nyújt a világba úgy, ahogyan azt Isten eltervezte, egy olyan világba, amely Őbenne nyugszik. Az ember előbb-utóbb megtapasztalja az élet nehéz oldalát, és vágyik a pihenésre. Az ígéret, ami akkor Izráelnek adatott, most nekünk szól. Nekünk, Isten fiainak, gyermekeinek.
Király Márk
Új hozzászólás