Igehely: Mt 17:14–21; Kulcsige: Mt 17:18 „Ekkor Jézus rákiáltott, és kiment abból az ördög, a gyermek pedig meggyógyult még abban az órában.”
Jézus azért jött le a földre, hogy bemutassa Istent az embereknek. Például azt, hogy ő a legfőbb hatalom a világon. Ennek az ismeretére nagy szüksége van az embernek. Isten hatalmasabb a Sátánnál, aki a bukott angyalok vezére. Őt, illetve a bukott angyalokat hívják ördögöknek, démonoknak is. Ha valaki lepaktál az ördögökkel, azt megszállják, és nagyon nehéz tőlük megszabadulni. Ezért kell nagyon vigyázni, hogy különféle okkult praktikák (varázslás, jóslás, szellemidézés, átok) által nehogy behálózzon minket a Sátán.
A tanítványok nem tudták megszabadítani a megszállott fiút. Jézus erre tőle szokatlan türelmetlenséggel reagált. Jézus szavaiból és viselkedéséből egyértelmű, hogy a hitet elvárja tőlünk. Nem hivatkozhatunk arra, hogy kevés hitet kaptunk. A hit a mi képességünk, amellyel kifejezzük, hogy kiben és mennyire bízunk. Ezt támasztja alá Jakab apostol kemény kijelentése is: „Mert aki kételkedik... ne higgye, hogy bármit is kap az Úrtól” (Jak 1:6–8). Lásd még: Jn 3:18; 1Jn 5:1,5; Zsid 11:6.
dr. Kovács Géza
Együtt töltött minőségi idő
Igehely: Énekek 2:1–6; Kulcsige: Énekek 2:3 „Mint almafa az erdő fái közt, olyan szerelmesem a legények közt. Árnyékában vágyom ülni, gyümölcse édes ínyemnek.”
Az almafa a nagyszerű gyümölcse miatt is sokkal értékesebb az erdő fáinál. A menyasszony vágyik ennek a különleges „almafának” az árnyékában ülni. Nem csak megállni, hanem ott leülni, és élvezni társának gyönyörűséges közelségét. Ezek az érzések természetesek.
Az első időszakban ez a vágy többnyire megvalósul, de hogy alakul a kapcsolatunk később? Kiszorítják a feladatok ezt a fontos időt? Le tudunk-e ülni, és élvezni – igen – élvezni kedvesünk közelségét? Vagy csak arra futja, hogy a legszükségesebb témákat megbeszéljük? Már nem tartjuk olyan különlegesnek társunkat, hogy minőségi időt töltsünk vele?
Negyvenes éveink elején kezdtük első gyülekezetünk plántálását. Férjem közben végezte kutatói munkáját. A hétköznapi alkalmak többsége otthonunkban volt megtartva. Három kamasz gyermekünk még velünk élt. Erős elhatározást kellett hoznunk: heti egy este csak kettőnké lesz. Hála az Úrnak, igyekeztünk betartani. Boldogan hallottam a válaszát, amikor férjemet arra az estére is hívták valahova: kedden a feleségemmel leszek!
Kovács Gézáné Ildikó
Új hozzászólás