2023. március 1., szerda

DÉLELŐTT | 
Isten dicsőségét szolgáló betegség

Igehely: Jn 11:1-27; Kulcsige: Jn 11:4 „Amikor Jézus ezt meghallotta, ezt mondta: Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségét szolgálja, hogy általa megdicsőüljön az Isten Fia.”

A betegséget legegyszerűbben úgy határozhatjuk meg, mint az egészség ellentétét, vagy annak hiányát. Amikor a testi, lelki, szellemi egyensúly felborul az ember életében, az nagyban megakadályozza a beteget, hogy mindennapi életét tevékeny és eredményes módon megélje.
Bennünket, keresztyéneket, a betegséghez, illetve a testi gyógyuláshoz fűződő viszonyulásunk eléggé megoszt. Vannak, akik úgy gondolják, hogy csodás gyógyulások csak a bibliai időkben történtek. Mások szerint hit által mindenféle betegségből lehetséges a gyógyulás. Vannak, akik hisznek abban, hogy Isten adhat gyógyulást ma is, ha akaratával megegyezik. Elfogadják az orvostudományt, a gyógyszeres kezelést Isten eszközeként a gyógyulás érdekében, de készek elfogadni a betegséget is, amely által Isten formál a hívő életben.
A betegség mindenképpen szolgálhatja Isten dicsőségét. Akárcsak Lázár betegsége. Jézusnak lett volna hatalma meggyógyítani Lázárt, de hatalma van új életre is támasztani, mivel Ő a feltámadás és az élet.
Mi a személyes meggyőződésed a betegséggel és a testi gyógyulással kapcsolatban? Hogyan vigasztalnál egy súlyos beteget?

Horváth Ferenc

DÉLUTÁN | 

Alázatra nevelő fenyítés

Igehely: Zsid 12:5-11; Kulcsige: Zsid 12:5b-6 „Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged, mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad.”

Mai világunkban egyesek számára lehet, hogy meglepő az, hogy Isten a gyermekei formálása érdekében a fenyítést is használja. A siker és jólét evangéliumának a hirdetői sem igazán tudnak mit kezdeni a szenvedéssel, mint Isten formáló eszközével. Szerintük Isten meg akar áldani, ezért csakis csupa jó dologra számíthatunk tőle, ha benne hiszünk. A zsidókhoz írt levél írója azonban azért idéz a Példabeszédek könyvéből, hogy nyilvánvalóvá tegye azt az igazságot, hogy az Istentől jövő feddések és fenyítések éppen a fiúvá fogadás bizonyítékai. Isten ugyanis azokra fordít figyelmet, akik fontosak a számára, akikben értéket lát.
Viszont semmiképpen sem lehet Istent egy haragos apának elképzelni, aki szüntelenül üti-veri a gyermekeit. Ez a hamis elképzelés Istenről abból a vélekedésből ered, hogy a fenyítés kizárólag büntetést jelent. A fenyítés által a szülő nem tönkre akarja tenni a gyermekét, hanem a jóra akarja nevelni. A mennyei Atya is úgy akar bánni velünk, mint gyermekeivel.
Ezért: „ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged, mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti” (5–6. v.).

Horváth Ferenc

 Napi áhítat

Igehely: Lk 12:35–40; Igehely: Lk 12:37 „Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megérkezik, virrasztva talál. Bizony, mondom néktek, hogy felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és felszolgál nekik.”

A keleti kultúrában, Lukács idejében az embereknek nem volt órájuk, így a pontosság ismeretlen fogalom volt náluk. Amikor a ház ura el volt utazva, a szolgák várták a visszajövetelét. Miután az otthon maradt asszonyok és gyerekek elfogyasztották eledelüket, a szolgák mindig félretettek egy részt az eledelből arra az esetre, ha uruk megérkezne. Estére a ház népe nyugalomra tért, de a szolgának ébren, szolgálatra készen kellett várnia urát.

Amint a szolga várja haza urát, akképpen kell nekünk, hívőknek, várnunk vissza az Úr Jézust. Hogyan lehetünk készen az ő jövetelére?