2023. május 31., szerda

DÉLELŐTT | 
Isten lesz minden mindenekben

Igehely: 1Kor 15:20-28; Kulcsige: 1Kor 15:25 „Mert addig kell uralkodnia, míg lába alá nem veti valamennyi ellenségét.”

A korinthusiakhoz írt levél egyik fő témája Krisztus feltámadása, amit a korinthusi gyülekezetből némelyek nem tartottak fontosnak. A 15. rész Pál feltámadással kapcsolatos érvelésének a csúcspontja. Érvelését az első kéve (zsenge) ünnepének gazdag jelentésvilágára építi (3Móz 23). Ez az ünnep a reménység ünnepe volt a zsidók számára, hiszen ízelítőt adott az eljövendő aratás áldásaiból. Mivel van első kéve, ezért bízhattak abban, hogy lesz aratás.
Az apostol ezt az illusztrációt használja az örök élet és a feltámadás közötti kapcsolat bemutatására. Mivel Krisztus feltámadt, ezért bízhatunk abban, hogy mi is feltámadunk. Krisztus ízelítőt adott az örök élet áldásaiból, amikor Isten lesz minden mindenekben. Érdekes módon Jézus és Pál idejében az első zsenge áldozata a pünkösd ünnepének részét képezte, így az első gyülekezet természetszerűen összekapcsolta a reménységet a Szentlélek munkájával.
Pünkösd elmúltával feltevődik a kérdés, hogy mi a te mindennapjaid reménységének forrása? Pál világossá akarja tenni, hogy ha mellőzzük a feltámadás gondolatát, reménységünk elsorvad, hitünk meggyengül, és szeretetünk kialszik (1Kor 13).

Dr. Biró Zoltán

DÉLUTÁN | 

Türelem az elesett emberiség felé

Igehely: 1Móz 8:20-22; Kulcsige: 1Móz 8:21 „Amikor az Úr megérezte a kedves illatot, ezt mondta magában az Úr: Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt, bár gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva, és nem irtok ki többé minden élőt, ahogyan most cselekedtem.”

Hányszor történt meg az, hogy megígértél valamit, de nem tudtad teljesíteni! Megígérted, hogy vásárolsz kenyeret, de az üzlet be volt zárva, vagy megígérted, hogy felhívsz valakit, és elfelejtetted. Szándékosan vagy nem, de mindnyájan szegtünk már meg ígéreteket, és ez nagyban befolyásolja azt, ahogy Isten ígéreteit értelmezzük.
A Biblia tele van ígéretekkel. Viszont, ha ezeket csak emberi tapasztalataink alapján értelmezzük, akkor ezek nem többek, mint üres frázisok. De a bibliai ígéreteket egy olyan Isten teszi, aki sohasem szegi meg a szavát, még akkor sem, ha a saját Fiát kell feláldoznia. Így a Biblia ígéretei Isten hatalmát közvetítik, és erősítik hitünket, mivel átirányítják tekintetünket a mindennap nehézségeiről Isten végtelen szeretetére és elfogyhatatlan kegyelmére. Például a mai igeszakaszban Isten azt ígéri, hogy függetlenül attól, hogy a bűn teljesen megfertőzte az emberiséget, Isten türelmes és kegyelmet fog gyakorolni az emberiség irányába.
A bibliai ígéretek rámutatnak arra, ami Isten által lehetséges, és felkészítenek arra, hogy az élet nehézségeivel találkozva bizalommal folytassuk utunkat, nem a mi, hanem Isten erejére támaszkodva.

Dr. Biró Zoltán

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
2 + 3 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.