2023. február 20., hétfő

DÉLELŐTT | 
Ha az Isten volna a ti Atyátok, szeretnétek engem

Igehely: Jn 8:41b -51; Kulcsige: Jn 8:42 „Jézus így szólt hozzájuk: Ha Isten volna a ti Atyátok, szeretnétek engem, mert én Istentől indultam el, és tőle jövök; nem magamtól jöttem, hanem ő küldött el engem.”

Az ember azt hallja, amit akar. Isten Igéje azt mondja, hogy „Aki Istentől van, hallja Isten beszédeit; ti azért nem halljátok, mert nem Istentől valók vagytok.” Az az ember, aki Isten útján akar járni, az meghallja az Isten beszédeit. Aki pedig Istentől van, az szereti az Atyát. Nem elég csak szánkkal vallani, hogy hívők vagyunk. Ennek a cselekedeteinkben is meg kell mutatkoznia. Az, aki szereti az Atyát, szeretni fogja a testvérét is. Mert a hit nem csak szájjal vallott hit, hanem cselekedetek által is bemutatott hit.
Hadd tegyük fel magunknak a kérdést, hogy mi milyen hittel rendelkezünk? A cselekedetek által bemutatott és megélt hit alapja az Istennel való kapcsolat. Ismered-e az Urat, mint személyes Megváltódat? Volt már egy nap az életedben, amikor rádnehezedtek bűneid, és nem akartad már azokat tovább hordozni, ezért átadtad, megvallottad az Úrnak őket? Aki ezt megteszi, az el tudja mondani, hogy akinek az Isten az Atyja, az szereti Jézust, az Ő igéjét és igazságát. Legyen ez igaz a mi életünkre is!

Szűcs Dániel

DÉLUTÁN | 

Kire hasonlítasz?

Igehely: Péld 14:16 „A bölcs fél a rossztól, és elkerüli, az ostoba féktelen és elbizakodott.”

A Példabeszédek könyve gyakran bemutatja a bölcs és az ostoba ember jellemvonásait azért, hogy tükröt tartson elénk, amiben megláthatjuk, hogy kire hasonlítunk igazán. Ebben a versben a bölcs, illetve az ostoba ember két jellemvonását emeli ki.
A bölcs fél a rossztól. A rossztól való félelem nem gyávaság. Jobb félni, mint megijedni, tartja a közmondás. Jobb elkerülni a rosszat, mint beleesni. „Mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek!” (1Thessz 5:22). Milyen sok bukást elkerülhetnénk, ha jobban félnénk a rossztól, és nem próbálnánk kiegyezni, megbarátkozni vagy éppen kimagyarázni azt.
Az ostoba féktelen. Fék nélküli autóval útnak indulni életveszélyes. A féktelen ember nem képes megállni akkor sem, ha már látja a veszélyt. Hányan, akik különböző szenvedélyek rabságába estek, bár látják annak káros voltát, nem képesek megállni a lejtőn, amely a pusztulásba visz. Az ostoba elbizakodott. Tegnap láttuk az elbizakodottság veszélyét és annak következményeit.
Nézz bele a tükörbe, és kérd Istent, hogy mutassa meg, kire hasonlítasz: bölcs vagy az ostoba emberre? „Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz!” (Jak 3:13)

Erdő Endre

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.