Igehely: Neh 6:1-14; Kulcsige: Neh 6:8 „Én azonban ezt üzentem neki: Nem történt semmi olyasmi, amit te állítasz, csak magadtól találtad ezt ki.”
Jeruzsálem falai felépültek. Már csak a kapuk helyreállítása maradt, amit az ellenség egyre durvább módszerekkel igyekezett megakadályozni. Jól tudták: ha a vezetőt sikerül megfélemlíteniük, elérték céljukat, mert a munka leáll. Úgy gondolták, hogy amit nem tudnak erőszakkal, azt csellel próbálják elérni.
Több ízben is fontosnak tűnő, de rosszindulatú, alattomos üzenettel akarták titkos találkozásra hívni Nehémiást. Mikor rájöttek, hogy sejti gonosz tervüket, lázadással és államcsínnyel vádolták, ami szavainak szándékos félremagyarázásából fakadt. Ezt imádkozó szívvel és határozottan visszautasította, mivel átlátott a szándékukon. A legrémisztőbb az lehetett, amikor ráébredt, hogy ellenségeinek még a próféták között is vannak beépített emberei. Akiktől segítséget és tanácsot várt volna, azok az ellenségnek dolgoztak.
Imádkozzunk azért, hogy az Istennel való őszinte kapcsolatból fakadó világosság által fel tudjuk ismerni, és jól tudjuk kezelni az ellenünk irányuló cselszövéseket, és a magukat prófétáknak tartók között is észrevegyük azokat, akik nem Isten megbízásából szólnak.
Kiss Zoltán
Démás ehhez a világhoz ragaszkodott
Igehely: 2Tim 4:9-17; Kulcsige: 2Tim 4:10a „Mert Démász elhagyott engem, mivel ehhez a világhoz ragaszkodott.”
Az apostolnak még a börtönben is a gyülekezetek növekedése okozta a legnagyobb gondot. Először arról beszél, hogy barátai és munkatársai közül is voltak, akik különböző okok miatt elhagyták őt. Démás hűtlensége fájdalmasan érintette, mivel ő volt az egyik legközelebbi munkatársa. Elszakadásának okaként a világhoz való ragaszkodást említi. Egyes fordítások konkrétan a világ szeretetét nevezik meg, aminek veszélyére más apostol is utal (1Jn 2:15).
Valóban nagyon szomorú, amikor valaki megtér, beáll a munkába, odaadóan szolgál, és egyszer csak félreáll. Démás esetének homályos hátteréből egyesek téves következtetéseket vonnak le ingatag talajon álló tanításuk igazolására. Vannak, akik azt feltételezik, hogy az őket fenyegető veszedelmek láttán inába szállt a bátorsága, és az evangélium miatti szenvedések helyett inkább a kényelmet választotta.
Amikor valaki Krisztust felcseréli, lemond róla múló dolgokért, olyasmiért, ami neki tetszik, de Istennek nem, ezt a Biblia bukásnak nevezi. „Hagyd a bút és félénkséget”, és ragaszkodj Krisztushoz!
Kiss Zoltán