2022. november 1., kedd

DÉLELŐTT | 
Ezékiás jó példája

Igehely: 2Krón 29:1-11; Kulcsige: 2Krón 29:3 „Uralkodása első évének első hónapjában kinyittatta az Úr házának ajtajait, és kijavíttatta azokat.”

Ezékiás egy súlyos válság közepén felismerte a probléma gyökerét és kész volt azonnal cselekedni. Hosszú évtizedek szokásait egyik napról a másikra törölte el, és feltámasztotta a nép eredeti vallását, ami az akkori generáció számára azonban teljesen új volt. Abban a helyzetben, fiatal uralkodóként nem volt veszélytelen ennyire gyökeres és határozott első lépést tenni, de Ezékiás kész volt hittel lépni.

Erőteljes a második vers, ahol azt olvassuk a királyról, hogy „azt tette amit jónak lát az Úr, egészen úgy, ahogy tette az őse, Dávid.” Figyeljük meg azt a szót, ami annyira erőteljessé teszi ezt a kijelentést Ezékiásról: „egészen”. Érezhető Ezékiás eltökéltsége, hogy az Úr akarata szerint uralkodjon. Nem volt hajlandó lassan, néhány év alatt elérni oda, hogy egészen az Úr akarata szerint uralkodjon, hanem ott, azonnal elkezdte megalkuvás nélkül azt tenni, ami az Úr akarata.

A helyreálláshoz mindig radikális változásra van szükség, legyen szó személyes vagy közösségi helyreállásról. Tegyük fel a kérdést: egészen az Úr akarata szerint élünk? Ha kell, akkor álljunk meg és igazítsuk életünket Isten akaratához, egészen, megalkuvás nélkül.

Mezei Tamás

DÉLUTÁN | 

Hite együttműködött cselekedeteivel

Igehely: Jak 2:19-24; Kulcsige: Jak 2:22 „Látod tehát, hogy hite együttműködött cselekedeteivel, és cselekedeteiből lett teljessé a hite.”

Jakab valójában egy nagyon egyszerű összefüggésre mutat rá, mégpedig arra, hogy az embernek a hite és a cselekedetei összhangban vannak. Nem lehet szétválasztani a hitünket és az életmódunkat. Nem mondhatja valaki azt, hogy ő legbelül hívő, miközben az életvitele nem az.

Nehéz üzenet ez, hiszen az ember valójában szeret a saját életmódjának áldozata lenni, mert akkor mondhatja azt, hogy ő hisz Istenben és igenis hívő, csak nem tud úgy élni, hogy az összhangban legyen a hitével. Aki viszont így gondolkodik, az becsapja magát. Ennek ugyanis pont az ellenkezője igaz. Az ember nem tud úgy élni, hogy az ne lenne összhangban azzal, ami a szívében van. Jakab nem azt mondja, hogy az ember csak cselekedetekből igazul meg, hanem arra mutat rá, hogy az, ami az ember szívében van, az egyértelműen meglátszik a cselekedeteiben. Ábrahám szívében Istenbe vetett hit és iránta való hűség volt. Ez vált láthatóvá, amikor kész volt fiát feláldozni.

Vizsgáljuk meg az életünket, cselekedeteinket, és ha nem egy Istennek tetsző életet látunk, kérjük Őt, hogy változtassa meg a szívünket. A szív valódi változása képes megváltoztatni egész életünket, a legapróbb cselekedetekig.

Mezei Tamás

 Napi áhítat

Igehely: JSir 3:52–58; Kulcsige: JSir 3:57 „Közeledtél, mikor kiáltottam hozzád, így szóltál: Ne félj!”

Jeremiás a panaszénekében bejárja a hívő ember lelkének mélységeit és magasságait. Mi is ismerjük ezt az utat: olykor magunkon érezzük az Isten sújtó kezét, majd bizakodni kezdünk, amikor megérezzük az ő szeretetét és hűségét. Meglátjuk az önvizsgálat fontosságát, a bűnbánat, megtérés szükségét, az ellenség támadásai kereszttüzében az Úr védő szárnyai alá menekülünk. A próféta őszinte szívvel hívja segítségül a Mindenhatót: az Úr ügye miatt éri a támadás, kiönti a szívét Istene előtt.