Igehely: Jn 8:30-36; Kulcsige: Jn 8:36 „Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.”
A hamisítás korát éljük. Minden, ami értékes, ami szép, annak van hamisítványa. Sokan szakemberek véleményét kérik annak érdekében, hogy egy drága műkincs vagy ékszer megvásárlásakor biztosan a valós terméket és ne a hamisítványt vegyék meg. De ez nem egy újkeletű dolog.
Isten az embert megajándékozta szabad akarattal, amit a gonosz egy ravasz trükkel hamisított és becsapva az embert, évezredeken át elhitette, hogy az ember szabad. A hamisítvány annyira becsapós, hogy a hamis szabadságban élők észre sem veszik, hogy rabszolgaként ki vannak szolgáltatva a gonosz erőknek. Mindenféle káros szenvedélyek, különböző szerek és hamis szeretet az, ami az életüket a kárhozat országútján őrült tempóval röpíti a vég felé.
A Jézus Krisztus által kínált igazi szabadság számukra bolondságnak tűnik. Pedig a legnagyobb ajándék Ő maga és mindaz, amit kínál, az az ember legmélyebb vágya. Minden ember a beteljesedést vágyja, de az Isten alakú űrt a szív mélyén csak Isten tudja betölteni, és meg is teszi, ha kérjük.
Kérjük együtt, hogy mutassa meg (újra) az igazi szabadságot!
Szilágyi Norbert
Dicsérjétek Istent a szabadulásért!
Igehely: Dán 3:28-33; Kulcsige: Dán 3:28 „Nebukadneccar ekkor így szólt: Áldott legyen Sadrak, Mésak és Abéd-Negó Istene, mert elküldte az angyalát, és kiszabadította szolgáit, akik benne bíztak. Még a király parancsát is megszegték, és kockára tették az életüket, de a maguk Istenén kívül nem tiszteltek egy istent sem, és nem hódoltak előttük.”
A szabadulás nagy öröm a szabaduló számára. A felolvasott részben a három ifjú szabadulása a király csodálatát is elnyerte. Az Istenben való bizalmuk nem volt hiábavaló. Óriási csoda az, ahogyan Isten megtartotta a három ifjú életét, de ami még ennél is nagyobb csoda, hogy Isten ezáltal elérte a király szívét. A 32-33. versekben olvasott bizonyságtétele szerint Isten elnyerte a király csodálatát. Istent csak az tudja dicsérni a szabadulásért, aki felismerte, hogy rab; aki fel tudott kiáltani, hogy ments meg; aki az Isten kegyelmét megtapasztalta Krisztusban. Mert Istenhez csak egy út vezet. A Szabadító az út!
A három ifjú nem a könnyebb utat kereste Istenhez, hanem az egyetlen utat járta. A 18. versben olvasható bizonyságtételük nem a korszellem vagy a divat szerint lett elmondva, hanem egy őszinte szív mélyéből fakadó bizonyság volt, amely az egyedül élő Isten ismeretét és imádatát részesíti előnyben mindennel szemben.
Dicsérjük Istent a múltban és a jelenben végzett szabadításaiért, és imádkozzunk azokért, akiknek még szükségük van az Isten szabadítására!
Szilágyi Norbert