Igehely: Zsid 13:7,17; Kulcsige: Zsid 13:17 „Bízzatok vezetőitekben, és hallgassatok rájuk, mert ők vigyáznak lelketekre úgy, mint akik erről számot is adnak. Hadd tegyék ezt örömmel, és ne sóhajtozva, mert ez nem válnék javatokra.”
Az Ige tanítása magába foglalja a hívő ember világi vezetők iránti magatartásának rendjét, a gyülekezeti vezetés iránt készségét és szól a családi vezetés szükségességéről is. Legyünk Isten jó tanulói! Tanuljuk meg, hogy a világi vezetés is Istentől rendeltetett, és ezért zúgolódás és szidalmazások nélküli engedelmeskedést vár tőlünk (Róm 13:1–7) – a hitünk határáig. Nagy hangsúlyt kap mai igénkben a lelki vezetés iránti engedelmesség kérdése. Fontos ez ma, amikor nem divat engedelmeskedni. Mindenki autonómnak mondja magát, ami annyit tesz: „Azt csinálok, amit akarok!” És hányan kifakadnak: Na, majd pont neki fogok engedelmeskedni! – mondják talán egy lelki beszélgetés után. Pedig az Úr szolgája az Úr követe, és aki elutasítja – akár a gyülekezetben vagy családban is –, az Urat utasítja el. Ide kell sorolnom a családi vezetés esetét is. E három terület csak úgy működhet jól, ha mindegyik Isten országának rendje szerint történik. Ha felborul a családi vezetés (lásd emancipációs törekvések, feminizmus stb. hatása), szétzilálódik a család, és magával vonja a másik két terület romlását is. Kérdés: a mai megromlott társadalmi, gyülekezeti és családi viszonyok hátterében, milyen szerepe van az engedelmesség megtagadásának?
Lukács Tamás
Megjutalmazott kereső
Igehely: Ézs 55:5–13; Kulcsige: Ézs 55:6 „Keressétek az URat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van!”
A mardosó éhség és a szomjúság a terített asztalhoz vonja az embereket. Ahol ételundor, rossz közérzet, betegség van, csak turkálnak az ételek között. Így van ez a lelkiekben is. Isten megterítette asztalát az emberiség számára. Rajta mindenféle jó: irgalmasság, könyörület, bűnbocsánat, befogadás, megbékülés Istennel és még ezer mennyei jó. Jönnek is az éhezők. Többnyire olyan térségből, ahol kiéhezik a lélek a szeretetre és a befogadásra. Míg mások csak vonakodnak. Ige-undor lepte el őket. Hallják a hívást, de nem mozdulnak. Fontosabb számukra valami rövidtávú cél. Az Úr azonban mind a mai napig küldi szolgáit, és kiáltja újra és újra: „Keressétek az Urat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van! Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az Úrhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani.” (6–7v.) Ez az ajtó ma még nyitva van. Mondja is: „amíg megtalálható”. És boldog az, aki keresi őt, mert hagyja megtalálni magát az Úr. A Teremtő hatalmasság közösséget létesít az őt kereső teremtményével, és nagy változásokat hoz az életébe: „termővé és gyümölcsözővé teszi”, azaz a tövis helyén új, gyümölcsöt termő, éhezőket táplálni képes ültetvény növekedik.
Lukács Tamás
