2021. május 3., hétfő

DÉLELŐTT | 
A gyermekek igazi ékszere

Igehely: Péld 1:1-9; Kulcsige: Péld 1:8-9 „Hallgass, fiam, apád intésére, és ne hagyd el anyád tanítását, mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon!”

A gyermekek igazi ékszere a bölcsesség, ami az istenfélő életben nyilvánul meg: „Az Úrnak félelme az ismeret kezdete” (7.v.). Az istenfélő ember mély tisztelettel van Isten iránt, és alázattal elfogadja akaratát. A bölcs meg tudja különböztetni a jót a rossztól, de van arra is képessége, hogy azt tegye, ami jó. A bölcsességet fontos megismerni (tudomást szerezni róla), fontos megérteni, és nagyon fontos azt elfogadni. Salamon bolondnak nevezi azokat, akik a bölcsességet megvetik. A bolond szó alatt itt nem értelmileg fogyatékos embert kell érteni, hanem egy olyan személyt, aki el van telve magával, és teljes mértékben kihagyja döntéseiből Istent. Másrészt, akik elfogadják a bölcsességet, bölccsé lesznek, gyarapítják tudásukat, útmutatást nyernek. Továbbá, a bölcsességet úgy mutatja be Salamon, mint egy fejdíszt vagy ékszert, ami viselőjének díszére válik (9.v.): „Ez élteti lelkedet, és ékesíti nyakadat” (Péld 3:22). Isten kezében eszközök lehetnek a szülők abban, hogy a gyermekek bölcsességhez jussanak.

Mi által vagy ki által szeretnénk szebbé tenni az életünket? Mennyire értékeljük a bölcsességet, amely Istentől származik?

Fekete Csaba

DÉLUTÁN | 

Jákób maradéka, mint harmat az Úrtól

Igehely: Mik 5:1–8; Kulcsige: Mik 4:6 „Olyan lesz Jákób maradéka a többi nép között, mint az Úrtól jövő harmat, mint a fűre hulló zápor, mert nem emberben reménykedik, nem emberekben bízik.”

A prófécia, amelyet Isten Mikeás prófétán keresztül adott, egyrészt már beteljesedett. Betlehemben megszületett Jézus Krisztus, akinek származása öröktől fogva való (2.v.), és uralma kiterjed a föld határáig (3.v.). Azonban a prófécia, mely szerint Jákób maradéka olyan lesz, mint az Úrtól jövő harmat, még teljes mértékben nem teljesedett be. Ha Isten áldása még úgy is látható Izráelen, hogy az Isten által rendelt Messiást elutasították, milyen nagy áldás lesz Jákób maradéka a világ számára, amikor majd hisznek Jézus Krisztusban, akit valamikor keresztre feszítettek?!

Mi, keresztyének, azt valljuk, hogy Jézus Krisztus az Isten által rendelt uralkodó, akinek adatott minden hatalom mennyen és földön. Ő a jó pásztor, aki a nyáj elé áll, és legelteti azt. Tud-e legeltetni minket, mint bárányait? Az igazi és felülmúlhatatlanul nagy áldás nem az emberektől származik, hanem Jézus Krisztustól, aki az Úr hatalmával és fenséges nevével legelteti a benne bízókat.

Fekete Csaba

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:6–8 „János teveszőr ruhába volt öltözve, derekán bőrövet viselt, sáskát evett és vadmézet. Ezt hirdette: «Utánam jön az, aki erősebb nálam, és én arra sem vagyok méltó, hogy lehajolva saruja szíját megoldjam. Én vízzel kereszteltelek meg titeket, ő pedig Szentlélekkel fog megkeresztelni.»”

Malakiás próféta szolgálata után négyszáz évig hosszú csend következett. Nem volt kijelentés. Az emberekben felfokozott várakozás volt a Messiás után. Óriási terheket viseltek lelkileg és fizikailag is a megszálló római légiók miatt. Sajnos, a vallási vezetők sem enyhítettek ezeken. Az emberekre elhordozhatatlan rituális terheket róttak, amelyekért ők az ujjukat sem mozdították (Mt 23:4). Ekkor jött János, aki egyszerű ember, mégis Istentől kiválasztott eszköz volt arra, hogy nyilvánosan hirdesse a Szabadító eljövetelét.