2020. október 7., szerda

DÉLELŐTT | 
Mózes életbölcsessége

Igehely: Zsolt 90:1-17; Kulcsige: Zsolt 90:12 „Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!”

Ez a zsoltár az Isten emberének gyönyörű imádságát örökíti meg. A zsoltár témája: Az örökkévaló Isten és a mulandó ember. A Teremtő iránti bizalom megvallásával kezdődik, aztán a mulandóság és a halál szomorú valóságát, közelségét írja le. Az emberi élet mulandóságának az okát az imádkozó a bűnben fedezi fel, amelyre Isten haraggal válaszol. Aki erre a felismerésre eljut, az komolyan veszi napjainak számlálását, és Istentől kéri a segítséget: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk” (Zsolt 90:12). A bölcsesség kezdete az istenfélelemben található meg. Az a bölcs ember, aki nem halogatja későbbi napokra a megtérését, hanem igyekszik minél hamarább megtenni azt. Isten Igéje azt mondja: „Ma, ha az Ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a ti szíveteket” (Zsid 3:7-8).

Napjaink bölcs számlálása arra késztet minket, hogy jól használjuk ki a rendelkezésünkre adott időt. Mózes életbölcsessége arra serkent minket, hogy idős korban is hűségesen szolgáljuk az Urat, és legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jókedve mi rajtunk!

Szekrényes Pál

DÉLUTÁN | 

Rendelkezések Kánaán kikémlelésére

Igehely: 4Móz 13:18-34 Kulcsigék: 4Móz 13:18-20 „Nézzétek meg, hogy milyen az a föld és a rajta lakó nép, erős-e vagy gyenge, kevés-e vagy sok? 19Milyen az a föld, amelyen lakik, jó-e vagy rossz? Milyenek a városok, amelyekben lakik: táborfélék vagy megerősített helyek? 20Milyen a föld: kövér-e vagy sovány? Van-e rajta fa vagy nincs? Legyetek bátrak, és hozzatok a föld gyümölcséből!”

Mózes, Isten embere az Úr parancsa szerint a Párán-pusztából kémeket küldött Kánaánba. A kémek az egész országot végigkutatták a Délvidéken át, föl a hegyekig terjedően. Feladatuk az volt, hogy megfigyeljék az ország domborzatát, megvizsgálják a talaj minőségét, annak termőerejét. Saját szemükkel láthatták a tejjel és mézzel folyó föld valóságát. A kémek nem tagadhatták, hogy Jahve ígérete igaz, a szívükben mégis hitetlenség volt az ország bevételével kapcsolatosan. Ezek a mi számunkra azt jelzik, hogy nekünk is részünk van mennyei áldásokban a Jézus Krisztusba vetett hit által. Mózest az is érdekelte, hogy a nép sok-e vagy kevés, és hogy sátrakban vagy megerősített városokban lakik-e. Sajnos, csak Józsué és Káleb beszélt hittel, ezt mondván: „Bátran felmehetünk, és elfoglalhatjuk azt”. A többi kém rossz hírt vitt a népnek. „Rossz hírét vitték” = „gyalázatot szóltak”. A hitetlenség gyalázza Istent. A kereszténység nagyobb hibát követett el, mint Izráel, mert nem vette birtokba az örökségét, hanem visszatért a világba.

Szekrényes Pál

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 17:1–9,13; Kulcsige: ApCsel 17:5 „Ez irigységgel töltötte el a zsidókat, ezért maguk mellé vettek a piaci csavargók közül néhány hitvány embert, csődületet támasztottak, és fellármázták a várost; felvonultak Jázon házához, és ki akarták vezetni Pálékat a népgyűlés elé.”

Pál és munkatársai engedelmeskedtek, amikor Jézus Lelke megértette velük, hogy Macedóniában kell tovább folytatniuk az evangélium hirdetését. Annyira szeretnénk mi is, ha Isten szavának világos megértése és az annak való engedelmesség után már csak a megtérő lelkek gondozásával és a bennük való gyönyörködéssel kellene foglalkoznunk. De ez általában nem így van. Számíthatunk az ellenség munkájára is, sajnos.