2020. október 7., szerda

DÉLELŐTT | 
Mózes életbölcsessége

Igehely: Zsolt 90:1-17; Kulcsige: Zsolt 90:12 „Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!”

Ez a zsoltár az Isten emberének gyönyörű imádságát örökíti meg. A zsoltár témája: Az örökkévaló Isten és a mulandó ember. A Teremtő iránti bizalom megvallásával kezdődik, aztán a mulandóság és a halál szomorú valóságát, közelségét írja le. Az emberi élet mulandóságának az okát az imádkozó a bűnben fedezi fel, amelyre Isten haraggal válaszol. Aki erre a felismerésre eljut, az komolyan veszi napjainak számlálását, és Istentől kéri a segítséget: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk” (Zsolt 90:12). A bölcsesség kezdete az istenfélelemben található meg. Az a bölcs ember, aki nem halogatja későbbi napokra a megtérését, hanem igyekszik minél hamarább megtenni azt. Isten Igéje azt mondja: „Ma, ha az Ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a ti szíveteket” (Zsid 3:7-8).

Napjaink bölcs számlálása arra késztet minket, hogy jól használjuk ki a rendelkezésünkre adott időt. Mózes életbölcsessége arra serkent minket, hogy idős korban is hűségesen szolgáljuk az Urat, és legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jókedve mi rajtunk!

Szekrényes Pál

DÉLUTÁN | 

Rendelkezések Kánaán kikémlelésére

Igehely: 4Móz 13:18-34 Kulcsigék: 4Móz 13:18-20 „Nézzétek meg, hogy milyen az a föld és a rajta lakó nép, erős-e vagy gyenge, kevés-e vagy sok? 19Milyen az a föld, amelyen lakik, jó-e vagy rossz? Milyenek a városok, amelyekben lakik: táborfélék vagy megerősített helyek? 20Milyen a föld: kövér-e vagy sovány? Van-e rajta fa vagy nincs? Legyetek bátrak, és hozzatok a föld gyümölcséből!”

Mózes, Isten embere az Úr parancsa szerint a Párán-pusztából kémeket küldött Kánaánba. A kémek az egész országot végigkutatták a Délvidéken át, föl a hegyekig terjedően. Feladatuk az volt, hogy megfigyeljék az ország domborzatát, megvizsgálják a talaj minőségét, annak termőerejét. Saját szemükkel láthatták a tejjel és mézzel folyó föld valóságát. A kémek nem tagadhatták, hogy Jahve ígérete igaz, a szívükben mégis hitetlenség volt az ország bevételével kapcsolatosan. Ezek a mi számunkra azt jelzik, hogy nekünk is részünk van mennyei áldásokban a Jézus Krisztusba vetett hit által. Mózest az is érdekelte, hogy a nép sok-e vagy kevés, és hogy sátrakban vagy megerősített városokban lakik-e. Sajnos, csak Józsué és Káleb beszélt hittel, ezt mondván: „Bátran felmehetünk, és elfoglalhatjuk azt”. A többi kém rossz hírt vitt a népnek. „Rossz hírét vitték” = „gyalázatot szóltak”. A hitetlenség gyalázza Istent. A kereszténység nagyobb hibát követett el, mint Izráel, mert nem vette birtokba az örökségét, hanem visszatért a világba.

Szekrényes Pál

 Napi áhítat

Igehely: Jn 5:31–47; Kulcsige: Jn 5:39 „Én pedig azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem annak, aki arcul üt jobb felől, tartsd oda másik arcodat is.”

Sokféle okból olvashatjuk a Bibliát, sokféle szándékkal. Vannak, akik hagyományokhoz ragaszkodnak, és ezek betartásával visszaigazolva érzik életüket. Bárki, aki nem így él, elítélni való bűnös ember. Valahol az írástudó farizeusok is ilyenek voltak.

Lehet az elvárások miatt is Bibliát olvasni, nehogy a gyülekezetben vagy a hívő családomban kritikák célpontja legyek. Sok ,,muszájból” való bemerítésről is hallhattunk, aminek valódiságát az évek próbái rostálják majd meg.