2020. október 1., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Azelőtt dönts, mielőtt megvénülünk

Igehely: Préd 12:1-7; Kulcsige: Préd 12:3 „Akkor reszketni fognak a ház őrei, támolyognak az erős férfiak; megállnak az őrlő lányok, mert kevesen vannak, és elhomályosulnak az ablakon kinézők.”

Kulcsige: (Préd 12:1) „Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok, és el nem érkeznek azok az évek, amelyekről ezt mondod: nem szeretem őket!”

Egy családban nemrég súlyos beteg lett az édesapa. A felesége tudott rólunk és hívatott, hogy imádkozzunk az ő férjéért. Ahogy odamentünk, a férj épp nem volt olyan helyzetben, hogy beszélni lehessen vele, de az asszonyt Jézushoz vezettük. Amikor jobban lett a férj, az asszony megpróbálta őt is Jézushoz vezetni. Rövidesen a kórházban, a halálos ágyán látogattuk meg, de a kommunikáció már nagyon gyengén működött. A kérdésemre: Hiszed-e, hogy a Jézus vére elég összes bűneidért? - felemelte a kezét, mintha az lett volna a jel, hogy igen! A feleségével együtt hálát adtunk ezért a parányi jelért is, imádkoztunk érette, és még azon éjjel meg kellett álljon az Úr előtt!

Nem hiába mondja az Írás, hogy „Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok.” Az élet alkonyának végtelenül költői és olvasmányos leírása ébresztő jellegű: az élet hamar elsuhan és az utolsó napokra hagyott megemlékezés Istenről, valamint a megtérés csak keveseknek adatik. Az isteni figyelmeztetés elfogadása elsősorban Isten szívét örvendezteti, „aki nem akarja a bűnös ember halálát, hanem hogy megtérjen és éljen” (Ez 33:11), de valóban erre az üzenetre neked személyesen van a legnagyobb szükséged, hogy ne siess a veszedelembe fiatalon!

Tőtős János

DÉLUTÁN | 

A tagok szolgálata

Igehely: 1Kor 12:14-27 Kulcsigék: 1Kor 12:20-21 „Így bár sok a tag, mégis egy a test. 21Nem mondhatja a szem a kéznek: «Nincs rád szükségem», vagy a fej a lábaknak: «Nincs rátok szükségem!»”

Egy helyi gyülekezet élő tagja lenni isteni kegyelem, mivel a mi Urunk gyülekezetben gondolkodik, ami az Ő teste. Megtérés, újjászületés és bemerítés által, valóban a Szentlélek által egy testté kereszteltetünk. Csak kevesen mérik fel mekkora áldás beépülni Krisztus szellemi testébe.

A csodálatos egybeszerkesztés a testben Isten remekműve. A szoros egymáshoz tartozás óv az elbizakodottságtól: „Nem mondhatja a fej a lábnak: nincs rád szükségem.” A testben minden tagra szükség van és egymásra vannak utalva. Itt lép be a szolgálat fogalma. A test kevésbé látható, vagy láthatatlan részeire gondolva, a McArthur Biblia lábjegyzete szerint - az emberi test belső részeire utal, melyek könnyen feledésbe merülhetnek, pedig nagy szükség van rájuk, gondoljunk csak a szívre, vesékre, májra.

Az egység és harmónia a gyülekezetben nemcsak a tagok egymás felé való szolgálatát teszi sikeressé, hanem dicsőíti Krisztust, az egyház fejét. Egy régebbi ébredési ének mondja: „Vérembe véred ömöljön át”. Amikor a tagok szolgálata egységes egymás felé, akkor a világ felé való szolgálat is működik, emberek térnek meg és csatlakoznak a gyülekezethez. Fontos kérdés lehet: szolgálok a tagok felé, vagy könnyebb kritizálni őket?

Tőtős János

 Napi áhítat

Igehely: Préd 3:16–22; Kulcsige: Préd 3:21 „Ki tudja, hogy fölszáll-e az emberek lelke a magasba, és leszáll-e az állatok lelke a föld alá?”

Porból lettünk, porrá leszünk, de a teremtéskor Isten adott valamit, ami csak az emberé: életnek leheletét, így lett az ember élő lélekké (1Móz 2:7). Ez az, ami az állatoknak nincs: lelke. Isten megváltó munkájának köszönhetően ez a lélek örök életre is jogosult, ha elfogadtad Isten kegyelmét!

Nagyon sok különbség van ember és állat között. Bár mindegyik porból lett, vagyis ugyanolyan földi elemekből lettünk teremtve, mégis mindegyikünk különböző genetikai állománnyal rendelkezik. De az embernek adatott a Lélek, az ember gondolkodó, szabad akarattal rendelkező lény.