2020. október 1., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Azelőtt dönts, mielőtt megvénülünk

Igehely: Préd 12:1-7; Kulcsige: Préd 12:3 „Akkor reszketni fognak a ház őrei, támolyognak az erős férfiak; megállnak az őrlő lányok, mert kevesen vannak, és elhomályosulnak az ablakon kinézők.”

Kulcsige: (Préd 12:1) „Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok, és el nem érkeznek azok az évek, amelyekről ezt mondod: nem szeretem őket!”

Egy családban nemrég súlyos beteg lett az édesapa. A felesége tudott rólunk és hívatott, hogy imádkozzunk az ő férjéért. Ahogy odamentünk, a férj épp nem volt olyan helyzetben, hogy beszélni lehessen vele, de az asszonyt Jézushoz vezettük. Amikor jobban lett a férj, az asszony megpróbálta őt is Jézushoz vezetni. Rövidesen a kórházban, a halálos ágyán látogattuk meg, de a kommunikáció már nagyon gyengén működött. A kérdésemre: Hiszed-e, hogy a Jézus vére elég összes bűneidért? - felemelte a kezét, mintha az lett volna a jel, hogy igen! A feleségével együtt hálát adtunk ezért a parányi jelért is, imádkoztunk érette, és még azon éjjel meg kellett álljon az Úr előtt!

Nem hiába mondja az Írás, hogy „Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok.” Az élet alkonyának végtelenül költői és olvasmányos leírása ébresztő jellegű: az élet hamar elsuhan és az utolsó napokra hagyott megemlékezés Istenről, valamint a megtérés csak keveseknek adatik. Az isteni figyelmeztetés elfogadása elsősorban Isten szívét örvendezteti, „aki nem akarja a bűnös ember halálát, hanem hogy megtérjen és éljen” (Ez 33:11), de valóban erre az üzenetre neked személyesen van a legnagyobb szükséged, hogy ne siess a veszedelembe fiatalon!

Tőtős János

DÉLUTÁN | 

A tagok szolgálata

Igehely: 1Kor 12:14-27 Kulcsigék: 1Kor 12:20-21 „Így bár sok a tag, mégis egy a test. 21Nem mondhatja a szem a kéznek: «Nincs rád szükségem», vagy a fej a lábaknak: «Nincs rátok szükségem!»”

Egy helyi gyülekezet élő tagja lenni isteni kegyelem, mivel a mi Urunk gyülekezetben gondolkodik, ami az Ő teste. Megtérés, újjászületés és bemerítés által, valóban a Szentlélek által egy testté kereszteltetünk. Csak kevesen mérik fel mekkora áldás beépülni Krisztus szellemi testébe.

A csodálatos egybeszerkesztés a testben Isten remekműve. A szoros egymáshoz tartozás óv az elbizakodottságtól: „Nem mondhatja a fej a lábnak: nincs rád szükségem.” A testben minden tagra szükség van és egymásra vannak utalva. Itt lép be a szolgálat fogalma. A test kevésbé látható, vagy láthatatlan részeire gondolva, a McArthur Biblia lábjegyzete szerint - az emberi test belső részeire utal, melyek könnyen feledésbe merülhetnek, pedig nagy szükség van rájuk, gondoljunk csak a szívre, vesékre, májra.

Az egység és harmónia a gyülekezetben nemcsak a tagok egymás felé való szolgálatát teszi sikeressé, hanem dicsőíti Krisztust, az egyház fejét. Egy régebbi ébredési ének mondja: „Vérembe véred ömöljön át”. Amikor a tagok szolgálata egységes egymás felé, akkor a világ felé való szolgálat is működik, emberek térnek meg és csatlakoznak a gyülekezethez. Fontos kérdés lehet: szolgálok a tagok felé, vagy könnyebb kritizálni őket?

Tőtős János

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:6–8 „János teveszőr ruhába volt öltözve, derekán bőrövet viselt, sáskát evett és vadmézet. Ezt hirdette: «Utánam jön az, aki erősebb nálam, és én arra sem vagyok méltó, hogy lehajolva saruja szíját megoldjam. Én vízzel kereszteltelek meg titeket, ő pedig Szentlélekkel fog megkeresztelni.»”

Malakiás próféta szolgálata után négyszáz évig hosszú csend következett. Nem volt kijelentés. Az emberekben felfokozott várakozás volt a Messiás után. Óriási terheket viseltek lelkileg és fizikailag is a megszálló római légiók miatt. Sajnos, a vallási vezetők sem enyhítettek ezeken. Az emberekre elhordozhatatlan rituális terheket róttak, amelyekért ők az ujjukat sem mozdították (Mt 23:4). Ekkor jött János, aki egyszerű ember, mégis Istentől kiválasztott eszköz volt arra, hogy nyilvánosan hirdesse a Szabadító eljövetelét.