2020. november 12., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Akik nincsenek benne, mást csodálnak

Igehely: Jel 17:7-14; Kulcsige: Jel 17:8b „És csodálkoznak a föld lakói, akiknek nincs beírva nevük az élet könyvébe a világ kezdete óta, amikor látják, hogy a fenevad volt és nincsen, de megjelenik.”

A 17. rész azzal kezdődik, hogy egy angyal bemutatja János apostolnak a fenevadon ülő parázna nőt, aki sok embert félrevezetetett és becsapott gonoszságával. Ez az asszony a szentek vérétől és a Jézus bizonyságtevőinek vérétől volt részeg. Ilyen látvány után nem meglepő, hogy János nagyon elcsodálkozott. Ekkor újabb magyarázatot kap az apostol: „a fenevadat, amelyet láttál volt és nincsen, fel fog jönni az alvilágból, de elmegy a kárhozatba.” (8a.v.) Ma, ha szétnézünk a világban, láthatjuk, hogy tombol a Sátán. Emberek képesek magukat is fölrobbantani, csakhogy öljenek, pusztítsanak. Hazugságok, lopások, gyilkosságok, istenkáromlások miatt nyög a föld. Amikor ezeket látjuk, mi is elcsodálkozunk, vajon Isten meddig tűri még? Nagy valószínűséggel nem sokáig már. Mi most a világ gonoszságán csodálkozunk, viszont azok, akiknek neve nincs benne az élet könyvében, ők mást csodálnak. Őket el tudja hitetni a Sátán. Amikor majd ráébrednek, hogy a Bárány már rég legyőzte őt a Golgotán, akkor félni és rettegni fognak, de az már késő lesz. Jézus a győztes, hős király! Csodálod-e Őt?

Simon András

DÉLUTÁN | 

Az igaz buzgó könyörgése

Igehely: 1Kir 18:30-46 Kulcsigék: 1Kir 18:36-37 „Az áldozat bemutatása idején odalépett Illés próféta, és ezt mondta: Uram, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek Istene! Hadd tudják meg a mai napon, hogy te vagy az Isten Izráelben, én pedig a te szolgád vagyok, és mindezt a te parancsodra tettem! Felelj nekem, Uram, felelj nekem, hadd tudja meg ez a nép, hogy te, az Úr, vagy az Isten, és te fordítsd vissza szívüket!”

A Karmel-hegyi történet sokunk számára ismerős. Izrael népe úgy elfordult Istentől, hogy szinte különbséget sem tudott már tenni a Baál istenek és az élő Isten között. Illés próféta felszólítja a népet, döntsenek kit akarnak szolgálni. A négyszázötven Baál pap imájára nem jött sem válasz, sem tűz az égből. Illés ekkor magához hívta a népet, oltárt épített, rárakta a fát, az áldozatot, aztán háromszor meglocsoltatta vízzel, nehogy valaki azt higgye a nagy szárazság miatt gyúlt meg az áldozat. Illés imája az élő Istent dicsőítette: „Uram, … Hadd tudják meg a mai napon, hogy te vagy az Isten Izráelben… és te fordítsd vissza szívüket!” (36-38v.) Erre az imára Isten tűzzel válaszolt, mire a nép arcra esett és felkiáltott: „Az Úr az Isten!” Illés parancsolt, hogy fogják meg a Baál prófétákat, majd a Kisón-patak mellett lemészárolta őket. Isten később is meghallgatta Illés prófétát, amikor esőért imádkozott a szárazság után. Az őszinte bűnbánat, a megtérés olyan áldást hoz a népre, mint az eső és a harmat. Hadd legyünk mi is imádkozó emberek, hisz tudjuk, igen hasznos az igazak buzgó könyörgése.

Simon András

 Napi áhítat

Igehely: Róm 13:1–7; Kulcsige: Róm 13:1 „Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, Istentől rendeltetett.”

Néha elgondolkodom azon, hogy milyen lenne az életünk, ha őseink nem vándoroltak volna Európába, és nem telepedtek volna le a Kárpát-medencében? Nemrég találkoztam egy ujgur felmenőkkel rendelkező kazah fiatalemberrel. Örömében videoklipet készített a „távoli rokonnal” arról, hogy milyen hasonló kiejtésű szavaink vannak. Nem érdekes, hogy ezer év múlva is ezek a közös szavak fellelhetők?