2020. május 4., hétfő

DÉLELŐTT | 
Szeretetben mindent

Igehely: 1Kor 16:13-17; Kulcsige: 1Kor 16:14 „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!”

Nagyon fontos és ismerős üzenet, de sokszor könnyen átsiklunk rajta. A világban is mondják, hogy a lényeg a szeretet (szerelem). Próbáljunk meg igei módon gondolkodni most a szeretetről, hogy beépülhessen lelkünkbe, minden tevékenységünbe. Az 1Kor 13: 1-3-ból tudjuk, ha szeretet nélkül szólok vagy cselekszek, nem ér semmit. Bennünk nincs szeretet, vagy ami van, az nem elég. Azokat szeretjük, akik minket szeretnek vagy mikor olyan a kedvünk, és még ilyenkor is vegyül könnyen önzés, magunknakvalóság szeretetünkbe. Az Úr Jézus szeretetében önfeláldozás, megalázkodás van. Ha az ő áldozatát nézzük, azon elmélkedünk, akkor telik meg a szívünk Krisztussal, Szentlélekkel, szeretettel. Kérjük, Uram tölts be a te szereteteddel! Figyeljük meg, hogy a biblikus szeretetbe belefér a bátor, férfias kiállás a hitben az Ige mellett; (13v.) a szentek szolgálata; (15v.) az engedelmesség, magunk alárendelése a vezetőknek; (16v.) egymás hiányának (hiányosságának) a pótlása (17v.) és felüdítése. (18v.)

Milyen a szeretetteljes emberről alkotott képed? Ha szeretettel tennéd azt, amit teszel, miben változna? Kit, kiket kell ma szeretned?

Kelemen Sándor

DÉLUTÁN | 

Vendégfogadás a Mamré tölgyesében

Igehely: 1Móz 18:1-8; Kulcsige: 1Móz 18:3 „És így szólt: Uram, ha elnyertem jóindulatodat, kérlek, ne kerüld el szolgádat!”

A vendégfogadás példáját látjuk itt. Ábrahám pihen a déli hőségben, de amint meglátja a három férfit, feladja kényelmét, meghajol és kérleli őket. Sietve felszolgál, vizet a tisztulásra, árnyékot a frissülésre, a legjobb lisztet és borjút az étkezésre. Az Úr Jézus azt mondta: „Ha Ábrahám gyermekei volnátok, Ábrahám cselekedeteit tennétek.” (Jn 8:39) „A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg.” (Zsid 13:2)

A vendégfogadás áldása is nyilvánvaló. Ábrahám az Urat és angyalait láthatta vendégül. Isten emberi formában együtt eszik és iszik az ő barátjával, szolgájával. Ez előre vetíti, ahogyan Jézusban közösséget vállal velünk. „Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet; azt pedig az én Atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és nála maradunk.” (Jn 14:23) „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem.” (Jel 3:20) Részed van-e már ebben a közösségben? Adj hálát, mert ha most befogadtad őt, érzed jelenlétét, beszélhetsz vele, szolgálhatod őt és egy napon majd téged fogad be az ünnepi lakomájára.

Kelemen Sándor

 Napi áhítat

Igehely: 1Thessz 2:13–20; Kulcsige: 1Thessz 2:14 „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól.”

Amint a thesszalonikai gyülekezet megszületett, egy új valóságban is találták magukat. A helyi gyülekezet identitása nem abban merül ki, hogy Krisztus és mi, thesszalonikaiak. Pál kinyitja az ablakot, és megmutatja az új testvéreknek, hova is kerültek: „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól” (14.v.).