2020. május 2., szombat

DÉLELŐTT | 
Új szövetség

Igehely: Jer 31:31-40; Kulcsige: Jer 31:33 „Hanem ilyen lesz az a szövetség, amelyet Izráel házával fogok kötni, ha eljön az ideje – így szól az Úr –: Törvényemet beléjük helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig az én népem lesznek.”

Mivel a mózesi szövetség alatt Izráel népe megbukott, Isten egy új szövetséget ígér. Ebben a szövetségben már nem kell senkit ösztönözni az Úr megismerésére (evangelizálni), mert e szövetség részesei kivétel nélkül személyesen fogják ismerni Istenüket, hiszen bűneik megbocsáttatnak, és vétkeikre az Úr nem fog emlékezni. Ennek a kibontakozása már elkezdődött Krisztusban (Lk 22:20), és be fog teljesedni a zsidó és pogány keresztények számára a Gyülekezet korszakában (Gal 3:28).

Mint akik részesei vagyunk ennek a szövetségnek, Isten törvénye a mi bensőnkben van, a szívünkbe írva, mert ez az egyetlen módja Isten megismerésének! Ez nemcsak a törvény ismeretét foglalja magába, hanem annak megértését, elfogadását, sőt az isteni törvény szeretetét is. Az új szövetség embere örömét leli Isten határozataiban, és ünnepeli azokat, mint ahogy ez Dávid királyra is jellemző volt. Az új szövetség emberét lenyűgözi az, hogy nem érthet meg minden érvelést a törvények mögött, mert gyönyörködik Isten felfoghatatlan bölcsességében. Kedves testvérem, bátorítalak arra, hogy mindig ilyen hódolattal tanulmányozd Isten Szavát!

Szűcs Zsolt

DÉLUTÁN | 

Ítélet és ígéret

Igehely: Ézs 58:1-12; Kulcsige: Ézs 58:8 „Akkor eljön világosságod, mint a hajnalhasadás, és hamar beheged a sebed. Igazságod jár előtted, és az Úr dicsősége lesz mögötted.”

Igeszakaszunkban Isten arra szólítja fel Ézsaiást, hogy bátran és hangosan nevezze meg Izráel bűnét. Isten panasza az volt népe ellen, hogy istentiszteletük és böjtjük csupán vallásos gyakorlat volt, a szükséges lelkiségtől teljesen mentes. Viszont az üzenet, amit a prófétának tolmácsolnia kellett, nemcsak a nép bűnös állapotának felfedését tartalmazta (2-5.v.). Az ítéletet követte a helyes istentisztelet és böjt leírása (6-8.v.), illetve ígéret megtérésük biztos és áldásos következményeire (9-12.v.).

Amikor önvizsgálatot tartunk, és ki szeretnénk értékelni életünket és szolgálatunkat, nekünk is szükségünk van ítéletre és ígéretre. Ne vonakodjunk az ítélettől, mert az világosságra hozza azt, amit rosszul csinálunk, és megmutatja, hogyan is kellene helyesen eljárnunk. Ugyanakkor higgyünk Isten ígéretében, miszerint ha mi személyesen helyreállunk, akkor akár az általános megújulás eszközeivé is lehetünk, akik réseket falaznak be és romokat tesznek újra lakhatóvá (12.v.).

Szűcs Zsolt

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.