Igehely: ApCsel 5:38-42; Kulcsige: ApCsel 5:41 „Ők pedig örömmel távoztak a nagytanács színe elől, mert méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek az ő nevéért.”
Mi az, amit kész vagyok vállalni Jézus nevéért? Érdemes végig gondolni, meddig tart és meddig kész elmenni a hitünk. Ha Jézusért veszélybe kerülne az életem, tudnám-e vállalni? Ha Jézusért megfosztanának szabadságomtól, tudnám-e vállalni? Ha Jézusért le kellene mondanom az állásomról, tudnám-e vállalni? Ha Jézusért elszakítanának szeretteimtől, tudnám-e vállalni? Ritkán hallott kérdések ezek a mai elkényelmesedett keresztyénségünkben, ahol a siker és prosperitás evangéliuma egyre nagyobb teret hódít, háttérbe szorítva a tanítványság árának üzenetét. Jézus követésének árát mindannyiunknak meg kell fizetnünk, ha részesei akarunk lenni Isten országának. Jézus mondta, „… aki jobban szereti…, az nem méltó hozzám, és aki nem veszi fel keresztjét, és nem követ engem, nem méltó hozzám” (Mt 10:37-38).
A zsidók nagytanácsa csúnyán megverette az apostolokat, akiknek a szívében mégis öröm volt. Minek örültek? Annak, hogy „méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek az ő nevéért”. Te tudnál-e örülni egy ilyen méltóságnak? Hogyan léphetnél ki komfortzónádból azért, hogy bátrabban hirdesd az Urat? Mire figyelmeztette Jézus tanítványait a Márk 8:38-ban?
Szabó László
Isten Igéje él és megmarad örökké
Igehely: 1Pt 1:13-25; Kulcsige: 1Pt 1:24-25a „Mert minden test olyan, mint a fű, és minden dicsősége, mint a mező virága: megszárad a fű, és virága elhull, de az Úr beszéde megmarad örökké.”
János apostolnak megadta az Úr, hogy meglássa az új eget, az új földet és az új mennyei Jeruzsálemet (Jel 21:1-2). Lesz egy nap, amikor mi is meglátjuk örökkévaló, mennyei házunkat (2Kor 5:1), de addig is hitszemeinkkel „nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók” (2Kor 4:18). Van, ami elmúlik, de van, ami megmarad. Van, ami összeomlik, és van, ami örökkévaló. A te hited meddig lát? „Ha csak erre a földi életre nézve lenne reménységünk Krisztusban, akkor minden embernél szánalmasabbak lennénk” (1Kor 15:19 - EFO)!
Az örökkévalóságot az Isten élő és maradandó Igéje által ragadhatjuk meg, mert az Isten beszéde, nem embereké. Üzenetének érvényessége el nem avul, mert forrása halhatatlan. Ereje mint a kétélű kardé (Ef 6:17). Péter apostol „romolhatatlan maghoz” hasonlítja az Igét, mely maga az Úr Jézus Krisztus, a testté lett Ige (Jn 1:14). Az Ő vére által van megváltásunk, feltámadása által pedig reménységünk abban a kegyemben, amit megjelenésekor hoz nekünk. Belőle születtünk újjá, és lett az életünk gyümölcsözővé Isten dicsőségére (Ézs 55:9-11). Áldott legyen ezért az Úr neve!
Szabó László
