2020. május 1., péntek

DÉLELŐTT | 
Jó lélekkel, úgy, mint az Úrnak

Igehely: Kol 3:22-24; Kulcsige: Kol 3:23 „Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek.”

Két erős érvünk van arra, hogy a munkahelyen jó lélekkel végezzük feladatainkat, mintha azzal közvetlen az Úrnak szolgálnánk. Az egyik az, hogy mint Isten gyermekeinek, nekünk mindent az Ő dicsőségére kell tennünk (1Kor 10:31). Számunkra az Atyánkkal való kapcsolatunk nemcsak életünk legfontosabb része kell, hogy legyen, hanem létezésünknek önmagában Krisztusról kell szólnia (Fil 1:21). Ezért munkánk gyümölcse, bármiről is legyen szó, Istent kell, hogy dicsőítse minőségében. Ezzel is kifejezzük hálánkat Atyánknak képességeinkért és a munkavégzés lehetőségéért.

A másik érv a bizonyságtevésről szól. Munkánk minősége, működésünk lelkülete, a határidő kezelése, törvényekhez, belső szabályokhoz való viszonyulásunk, és a körülöttünk levőkkel való kapcsolatunk mind valamilyen üzenetet kommunikál. Ha jó bizonysággal vagyunk, talán jó véleményt formálnak rólunk munkatársaink. Ha viszont Isten gyermekeihez nem méltó módon járunk el, biztosak lehetünk abban, hogy velünk együtt minden hívőt képmutatónak könyvelnek el. Legyen mai munkavégzésünk méltó ahhoz a névhez, amelyről neveztetünk: krisztusi!

Szűcs Zsolt

DÉLUTÁN | 

Ima az igehirdetőkért

Igehely: Kol 4:2-4 „Az imádkozásban és a hálaadásban legyetek kitartóak és éberek! Imádkozzatok egyúttal értünk is, hogy Isten nyissa meg előttünk az ige ajtaját, hogy szólhassuk Krisztus titkát – amely miatt most fogoly is vagyok –, hogy azt úgy hirdethessem, amint szólnom kell róla.”

Pál apostol arra buzdítja olvasóit, hogy az imaéletük legyen folytonos és éber, érzékeny a valódi szükségekre. Azonnal meg is említ egy ilyen szükséget; hogy Isten nyissa meg előttük az ige ajtaját, hogy szólhassák Krisztus titkát. Vagyis azt, hogy hogyan teljesült be Jézusban Isten ószövetségi kijelentése. Erre egyébként minden hívő imája érzékeny kell, hogy legyen: hogy a neki igét hirdető személy/személyek helyesen értsék, értelmezzék és kommunikálják a Szentírás üzenetét.

A helyes igehirdetés két kihívása, hogy az igehirdető felfedezze az adott igeszakasz eredeti mondanivalóját, majd azt az üzenetet a gyülekezet életére és jelenére értelmezze. Ez időt, energiát, ismeretet, bölcsességet, tapasztalatot és mindenekfelett tiszta szívet igényel. Ezt az erőfeszítést az igehirdető saját gyülekezetéért vállalja, hogy amikor a szószékre áll, semmi mást, csak Isten kijelentett szavát közölje a hallgatósággal. Erre a munkára van elhívva az ige tanítója, a gyülekezet pedig az ő támogatására. Kérj Istentől lelkipásztorod és igehirdetőid ajkára mindig egészséges, igaz és építő tanítást!

Szűcs Zsolt

 Napi áhítat

Igehely: Mt 2:1–12; Kulcsige: Mt 2:1 „Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe.”

Régi képeslapokon, amiket rokonoktól, barátoktól kaptunk, gyönyörűen megfestett képen ott van a jászolban az újszülött Jézus, balról a pásztorok, jobbról a háromkirályok! Több probléma is van ezzel az ábrázolással: Az ige sehol sem írja, hogy hárman lennének, csupán annyit jelent ki a Szentírás, hogy ,,bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe” (Mt 2:1). A többes szám csak arra mutat, hogy legalább ketten voltak, de lehettek akár húszan is. Ráadásul nem királyok, hanem bölcsek, valószínűleg a mai csillagászokhoz hasonló tudós emberek voltak.