Igehely: Zsolt 19:8-15; Kulcsige: Zsolt 19:8 „Az Úr törvénye tökéletes, felüdíti a lelket. Az Úr intő szava határozott, bölccsé teszi az együgyűt.”
Az ismeretszerzésnek egyik fontos feltétele az olvasás. A Bibliát nem elég csak vasárnap hallgatni, hanem mindennap olvasni kell. Feleségemmel már a kapcsolatunk kezdetén eldöntöttük, hogy a családi áhítatnak fontos szerepe lesz életünkben. Gyermekeinknek természetes dologgá vált, hogy naponta olvassuk a Bibliát és imádkozzunk. Aztán eljött az idő, amikor egyedül is elkezdték olvasni a szentírást.
Isten megparancsolta az Ószövetségben, hogy az apák tanítsák meg gyermekeiket a törvényre. Lehet ez olyan jó szokás, amit örömmel teszünk és nem kényszerből? Ha nincs meg benned ez az öröm, kérd Istent, hogy töltse be szíved az igéje iránti szeretettel! Gondoljunk arra, hogy régebben nehezen juthattunk Bibliához, sőt manapság is vannak országok, ahol az Ige birtoklása életveszélyes dolog. „A teljes írás Istentől ihletett…” írja Pál Timóteusnak, a zsoltáros pedig tudatosítja bennünk azt, hogy tökéletes, vagyis hibátlan. Micsoda kiváltság, hogy a tökéletes Isten az irántunk való szeretetből ma is megszólít, van mondanivalója, tanít.
Van-e kellő szomjúság és szeretet Isten igéje iránt? Örömmel olvasom?
Virág Tibor
Krisztus gyermekei testben élnek
Igehely: 2Kor 10:1-11; Kulcsige: 2Kor 10:3-4 „Mert testben élünk, de nem test szerint hadakozunk; hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására.”
Testben, de nem test szerint, a világban, de nem a világ szerint, szabadon, de szolgálva élünk. Nem az a lelki ember, aki emberileg annak tűnik. Aki szabad a test uralma alól, az a teljesen szabad. Senki sem járt olyan szabadon itt a földön, mint „Isten szolgája”. Urunk szabadsága éppen a szolgálatában és teste odaszánásában nyilvánult meg leginkább. Senkinek sincs nagyobb hatalma, mint Isten szolgáinak, de ők ennek a hatalomnak sem a rabjai.
Az ember állapota főleg gondolatvilágában látszik meg. Vagy a gondolataink ejtenek rabul a bűn szolgálatára, vagy mi ejtjük rabul a gondolatainkat a Krisztus szolgálatára. A valóban erősek engedelmesek, szelídek, gyöngédek tudnak lenni, mivel nem rabjai saját erejüknek sem.
Szabadságunkat és erőnket azért kaptuk, hogy legyőzzük szenvedélyeinket, hogy testünket Krisztus szolgálatába állítsuk, Urunk oldalán harcoljunk és győzzünk. Aki ezekkel visszaél, az nem szabad, és nem is erős többé. Csapdába esett, legyőzetett, és szabadításra van szüksége ismét. Ki uralja gondolataidat? Milyen mértékben Krisztusé a tested? Milyenek a kapcsolataid?
Dohi Zoltán
