Igehely: Lk 15:25-32; Kulcsige: Lk 15:29 „Ő azonban ezt mondta az apjának: Látod, hány esztendeje szolgálok neked, soha nem szegtem meg parancsodat, de te sohasem adtál nekem még egy kecskegidát sem, hogy mulathassak barátaimmal.”
Vajon mennyit kell imádkozni, hogy boldog életem legyen? Mennyit kell Bibliát olvasni, hogy felhívjam Isten figyelmét magamra? Mennyit kell böjtölni, hogy végre jóllakhassak Isten áldásaival? Mennyi év szolgálatra van szükség, hogy végre megkapjam Istentől azt, amire vágyok? Szomorú és kétségbeejtő, amikor azt hisszük, hogy vallásos teljesítményeinken, kegyességi szokásainkon múlik Isten áldása. Pedig szeretnénk azt hinni, hogy mivel jobbak, tisztábbak, komolyabbak, hűségesebbek, hívőbbek vagyunk, mint a másik, többet érdemlünk, tehát Isten tartozik nekünk.
Büszke vagy szellemi állapotodra, hogy a szüleid is gyülekezeti tagok voltak és te is a gyülekezetben nőttél fel? Úgy érzed, hogy neked megkülönböztetett figyelem jár és a te szavad többet ér, mint egy jöttmentté, aki tegnap még tékozolt? Évek óta végzett szolgálatodért vársz kitüntetett figyelmet, jutalmazást, előléptetést? Talán azt hiszed, hogy lenyűgözheted mennyei Atyádat erkölcsös életeddel, szolgálatoddal, odaszánásoddal?
Amíg ezzel a színjátékkal foglalkozol a tékozló fiú jóllakik az Atya asztaláról, te pedig önmagadat csodálva éhen maradsz. Megéri?
Nagy Kasza Dániel
Terhet vállaló közösség
Igehely: Jel 2:1-7 Kulcsige: Jel 2:7 „Akinek van füle, hallja meg, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek! Aki győz, annak enni adok az élet fájáról, amely az Isten paradicsomában van.”
Mennyei Atyánk imádókat keres, nem szolgákat. Az volt a terve még a kezdet előtt, hogy (Ef 1:4-5) fiaivá fogad minket és egyszülött Fiát adta azért, hogy ez lehetővé váljon. Az Úr Jézus figyelmeztet arra, hogy az ő gyülekezetében nem elég, ha erős vagy, terheket hordozol és nem elég a sokat hangoztatott hűség sem. Többet vár, hiszen ő nemcsak erővel látott el, hanem új szívet is kaptál tőle, hogy viszonozhasd szerelmét.
Hajlamosak vagyunk az Úr munkájában arra, hogy csak az érte végzett szolgálattal törődjünk és azt nagyra tartsuk. Azokat tartjuk sikeresnek, igazán lelkinek, akik sokat fáradoznak és akik „csak” szeretnek, azokat nemigen vesszük észre. Urunk rámutat arra, hogy lehet úgy hűségesen fáradozni érte, hogy közben eltávolodunk tőle. Megdöbbentő, hogy a gyülekezet annak ellenére, hogy mindent helyesen, ékesen és jó rendben tesz, szellemi ítélőképessége és erkölcsi élete hibátlanul működik, mégsem érdemes a túlélésre, ha kihűl a szíve, lanyhul a szerelme Vőlegénye iránt. Mire mész azzal, ha „igazi” gyülekezetként, helyesen osztod az úrvacsorát, helyesen tanítasz a bemerítésről, gyakorlod a gyülekezeti fegyelmet, tisztán hirdeted az Isten beszédét, de nem ragyog fel Krisztus páratlan szépsége, Isten dicsőségének kisugárzása?!
Nagy Kasza Dániel
