Igehely: Mt 9:35-38; Kulcsige: Mt 9:36 „Amikor látta a sokaságot, megszánta őket, mert elgyötörtek és elesettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül.”
Egészség, gazdagság, célok, önmegvalósítás, élvezetek. Lehetne még sorolni mi mindenben keresi az ember a mindennapok értelmét. A belső üresség betöltésére a világ bőkezűen nyújtja a lehetőségeket. Napjainkban, és nem csak, mindig akadnak emberek, akik megoldásokat felkínálva vonzzák a tömeget. 2000 évvel ezelőtt Jézus is látta az ember fizikai és lelki szükségét, és megszánta a tömeget. Tanított, hirdette az Isten királyságát, és bemutatta annak erejét. Az emberek hamar észre is vették, hogy a Názáretből származó ácsmester fiánál több van, mint az akkori tanítóknál. Úgy beszélt, hogy abban erő volt és eredmény követte. Tanításai nem csak néhány hétig vagy hónapig tartó eredményt, hanem örökérvényű gyümölcsöt hoztak. Jézus látta a sokaságot, de látta szükségüket is, ami betöltésre várt. Ma sokkal nagyobb az a tömeg, akinek örökérvényű tanításra és áldásra van szüksége. Isten népe az, aki megtapasztalva Isten királyságának erejét és szükségei betöltését, hirdetheti a sokaságnak, hogy Jézusnál van a megoldás. Ha ismered már személyesen ezt a Tanítót, légy hálás! De ne légy önző! Mondd el a sokaságnak, hol találja a mennyei, kiapadhatatlan, gyógyító forrást!
Talán azt kérdezed, hogy hol is lehetne kezdeni? Figyeld meg, Jézus hol munkálkodott: zsinagógákban, falvakban, városokban. Nem kell egyből a legnagyobb kihívás elé állnod. Kezd előbb a „zsinagógában”, abban a közösségben, ahova tartozol. Meglepődnél, ha megtudnád hány személynek van szüksége a gyülekezetekben, hogy Jézus rajtad keresztül megérintse őket. Ugyanakkor, hol tudnál leginkább felkészülni a nagyobb kihívásokra, mint abban a környezetben, ahol hozzád hasonló értékekkel rendelkező emberek vannak. Itt állj helyt élőbb, majd aztán jöhetnek a „falvak” és „városok”, azok a nagyobb kihívások, amikre előzőleg már felkészültél a kisebb közösségben.
Míg helyt állsz a „zsinagógában”, azt is észreveszed, hogy kik lehetnek a társaid a szolgálatban. Kérd az aratás urát, hogy küldjön munkásokat és mindeközben légy figyelmes. Lehet a munkatárs már épp ott van előtted, csak még nem vetted észre. Legyen célod és bátorítás az ének szavai: „Szeress és szolgálj amíg lehet…”
Szabó Sándor
Imaáhítat: Imádkozzunk a gyülekezeti vasárnapi iskolai tanítókért és gyermekekért, hogy foglalkozásaik eredményes magvetésnek bizonyuljanak! – Mt 13:3,8
Bibliaóra: A szövetség megújítása – Jer 31:1-17, 31-34 (Jer 31:3)
Boldogok, akik békét teremtenek
Igehely: Mt 5:9 (Róm 12:17-21) „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.”
A Krisztus követésnek az a szépsége, hogy nem nekünk kell kitalálnunk az utat, amin járnunk kell, hanem egyszerűen a Mestert kell követnünk azon az úton, amit ő már bejárt. Bár nem lesz mindig könnyű, de jelenléte segít. Egyik állomása az útnak, amit Jézus megtett, a békességhez vezet. Jézus volt az, aki az ő testének odaszentelése által sokakat megbékített az Atyával. Nekünk sincs más feladatunk. Pál azt mondja, hogy „…szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul…” (Róm 12:1) Mikor ezt megtettem, ezzel egyidejűleg azt üzenem, hogy ez az élet, ez a test, amiben vagyok, már nem az enyém, ezért ami csak tőlem telik, megteszem, hogy békességet hordozzak és közvetítsek. „Amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben.” (Róm 12:18)
Békésnek maradni egy nehéz körülményben önmagában már egy bizonyság a világ előtt! Lehetséges ez például az orvosi rendelő várakozó termében. Mikor a körülötted levők izgulva vagy türelmetlenül várakoznak, a békességed példa lehet számukra. Nyugodt magatartásoddal példát mutathatsz akár egy üzletben várakozva, hogy rád kerüljön a sor a fizetőpultnál. Vagy ha éppen valaki véletlenül megütötte az autódat, higgadt válaszoddal békességet teremthetsz.
Mindamellett, hogy békességes magatartásoddal Krisztusra mutatsz és róla teszel bizonyságot, azt mondja Jézus, hogy ez neked is áldás, hisz a békességet teremtők gyümölcse egyrészt a boldogság, amit személyesen élsz át. A világ sokféleképpen próbálja átélni és megragadni a boldogságot. Az Ige azt mondja, hogy boldog vagy, ha békét teremtesz magadban és magad körül. A hívő élet áldása, hogy Jézus Krisztus által belső békére lelsz, amit tovább is tudsz adni másoknak. Ugyanakkor az is kiváltság, mikor Isten nevez az Ő fiának, de az is, mikor a világ ismeri ezt fel rajtad: „…mert ők Isten fiainak neveztetnek.” Ma is sok helyt, különösen falvakon kérdezik az utcán az emberek: Kinek a fia vagy? A hívőknek kiváltság, hogy erre a válaszra földi édesapjukon túl, mennyei apjukra is mutathatnak.
Élvezd a békés életnek az áldásait, ugyanakkor tekintsd felelősségnek is. Valakinek épp ma arra van szüksége, hogy a te életedet látva, megkívánja azt, ami már a tied.
Szabó Sándor
