2020. december 14., hétfő

DÉLELŐTT | 
A kapcsolat alapja az Úr szólítása

Igehely: Ézs 54:1-10; Kulcsige: Ézs 54:6 „Mint elhagyott és fájó lelkű asszonyt, megszólít téged az Úr, és mint ifjú menyasszonynak, ha megvetett volt is, ezt mondja Istened.”

A mai korban az ígéretek vegyes érzéseket ébresztenek az emberekben. Gyakran vagyunk úgy, hogy halljuk mit mondanak, de fenntartásaink vannak. A mai időben olyanok tesznek ígéretet, akik el akarják nyerni a bizalmunkat, és szeretnének döntéshozói hatalomba kerülni. Szükségük van ránk, s ezért az ígéreteikkel akarnak maguk mellé állítani.

A Megváltónk, akit az egész föld Istenének hívnak, nem így tesz ígéretet. Neki örökkévaló hatalma van az egész világ felett. Tudja, hogy nekünk van Ő rá szükségünk. Ő nem támogatónak keres minket, hanem Ő akar támogatni bennünket.

Figyeled a mai ígéretét? Úgy tudnám összefoglalni, hogy ami most lehetetlennek tűnik, az is lehetségessé válik, ahogy a meddő nőnek annyi gyermeke lesz, hogy minden irányban terjeszkedni fog. Kilátástalan vagy valamiben? Úgy látod, nincs megoldás a továbblépésre? Hidd el, hogy Istennek van hatalma mindenre. Fordulj Hozzá!

Egyet ne felejts el. Ha vétkezel, rövid időre elrejtheti Isten az arcát, irgalma és hűsége arra indítja, hogy újra megmutassa magát neked. Ehhez az kell, hogy a gyötrő magányodban magadba is tekints és önvizsgálat után kérd Isten bocsánatát, ha van miért.

Takács Zoltán

DÉLUTÁN | 

Mennyei elhívás részesei

Igehely: Zsid 3:1-6 Kulcsigék: Zsid 3:1-2 „Ezért, szent testvéreim, mennyei elhívás részesei, figyeljetek hitvallásunk apostolára és főpapjára, Jézusra, aki hű az ő megbízójához, ahogyan Mózes is hű volt az ő egész házában.”

Ki lehet a hűség példaképe? A ma olvasott Ige két személyt nevez meg. Mózest és Jézus Krisztust. Mindkettő hű volt abban, amire megbízást kapott. Krisztus azonban egészen más volt. Ő, az elhívó hű az elhívottakhoz. Ahhoz a házhoz, amit épít az élő kövekből, melyek mi vagyunk. A hűsége indítja arra, hogy megbocsásson azoknak, akik megvallják bűneiket. Hűsége miatt akkor is kitart mellettünk, ha mi hitetlenkedünk. Micsoda elkötelezettség ez. Éppen ezért nagy súlya van a mai felszólításnak. Figyeljünk Jézusra. Benne a tanítóra, a példaképre, a vezetőre. Van egy másik felszólítás is, igaz egy feltételes fogalmazásba öltöztetve. Ha mindvégig szilárdan megtartjuk a bizalmat és a reménység dicsekvését, akkor a háza vagyunk és maradunk.

Mi segít ebben? Annak tudata, hogy minket Isten nem csak egy földi egyház tagjának hívott el. Nemcsak annak építésére, szolgálatára állított be. Mennyei elhívásunk van. Mostani állapotunkban már részesei vagyunk mindannak, amire meghívást kaptunk, de csak az utolsó napon lesz nyilvánvaló. Ma se feledd el, hogy mennyei elhívásod van, hatalmas ígéretekkel. Aki ezeket megígérte, tökéletesen hűséges, és megtartja ígéreteit.

Takács Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.