Igehely: Jer 17:1-27; Kulcsige: Jer 17:9 „Csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?!”
Többféle megtérést ismerhetünk: teljeset és részlegeset, őszintét és színleltet, megbánhatatlant és ideigleneset stb. Fontos, hogy kihez térünk meg! Fordulhatunk Isten felé, vagy bizonyos egyházakhoz. Az Istenhez való, szívből jövő megtéréssel maga a Szentlélek ültet be minket Krisztus Testébe, az újszövetségi gyülekezetbe!
Bibliánkban a szív az ember legbensőbb lénye. Ebbe van kódolva bukott emberi természetünk. Megtéretlenül kőkemény. Ide íródott be „gyémánthegyű vas íróvesszővel” minden bűnünk. Ez családtagjainkra, a környezetünkben élőkre is erős hatást gyakorol. Így veszítettük el Istentől kapott drága örökségünket. Álnokabb, csalárdabb, hamisabb, hűtlenebb a szívünk mindennél. Javíthatatlan! Ki tudná kiismerni? Isten belelát, Ő vizsgálja meg azt. Ő képes azt kicserélni egy ártatlan, szeretni képes és tiszta szívre! Így nyitott lesz bízni az Úrban, és Tőle függeni mindenben. Áldott lesz. Egész lényünket valóban átjárja az Ő gyógyítása és szabadítása. Engedelmeskedni fog Istenének. Akkor az Úr ünnepe lesz a nyugalomnapunk. Terhektől szabadon megyünk szent házába Őt imádni és szolgálni.
Milyen diagnózist állapíthat meg az áldott Orvos a szívünkről? Rábíztuk-e véglegesen a szívünket?
Vass Gergely
„Légy példája a hívőknek!”
Igehely: 1Tim 4:12-16 Kulcsige: 1Tim 4:12 „Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tisztaságban.”
Pál tudta, hogy közeledik élete végéhez. Hűséges, rátermett utódokat akart maga után hagyni. Isten, Pál és a vének többek között Timóteust szemelték ki erre. Neki szembe kellett néznie az efézusi tévtanítókkal is. Bele kellett nyúlnia a „darázsfészekbe”. Pál a harmincas éveiben járó Timóteusnak a heves viták, a megtorló intézkedések helyett a jó életpélda, és az Isten szerinti szervezés-rendezés módszerét ajánlotta. Igen nehéz a hívők példaképének lenni. Ez még mindig feladata egy kb. 16 éve megtértnek. Pál három évet töltött Efézusban csaknem 10 évvel korábban. E levél megírása előtt 4 évvel küldött egyet Efézusba is. Így „magasra helyezte a lécet”!
Most nekünk kell példát adnunk testvéreinknek az építő beszédben, az igeszolgálatban. Magaviseletünk tükrözi hitünk, szeretetünk és tisztaságunk szintjét. A nekünk adott kegyelmi ajándékok bölcs használatával Istennek is örömöt szerzünk. A környezetünkben élőknek helyreállást teszünk lehetővé. Oly kívánatos, hogy a lelki munkások előhaladása az Isten ismeretében, a megszentelődésben nyilvánvaló legyen mindenki előtt! Helyezzünk mi is hangsúlyt személyes kapcsolatunkra Megváltónkkal, embertársainkkal és önmagunkkal!
Vass Gergely
