Igehely: Ef 6:10-17; Kulcsige: Ef 6:13 „Éppen ezért vegyétek fel Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok.”
Ma reggeli igeszakaszunkban két felszólítást is kapunk Istentől Pál apostol tollán keresztül arra nézve, hogy (1.) öltözzük és (2.) vegyük fel Isten minden fegyverzetét, hogy megállhassunk az ördög minden ravaszságával szemben. Ez nyomatékosítva van, mert egyedül, saját erőnkre támaszkodva nincs esélyünk megállni a kísértésekkel szemben. Nemcsak azért, mert a „gonoszság lelkei” ellen van tusakodásunk, hanem azért is, mert ellenfelünk ravaszsággal, csellel és csábítással akar bennünket legyőzni. Ezért szükséges felvennünk Isten minden fegyverzetét, mert ha csak egyet is elhanyagolunk, biztos, hogy ma ott leszünk a legsebezhetőbbek. Ami pedig az eredményes ellenállást illeti, tökéletes meggyőződéssel lehetünk, hogy az teljesen lehetséges, hiszen ez az a cél, amit Isten tűzött ki elénk, mint tusakodásunk végeredménye: „mindeneket elvégezvén megállhassatok”.
Kedves testvérem, milyen reménységgel indulsz el a mai reggelen? Aggódsz a kísértések miatt, vagy örülsz Isten fegyvereinek? Légy ma is erős az Úrban és az Ő hatalmas erejében!
Szűcs Zsolt
Második felszólítás
Igehely: Jón 3:1-2 „Az Úr igéje másodszor is szólt Jónáshoz: Indulj, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd ott azt az üzenetet, amelyet én mondok neked!”
Isten Jónáshoz intézett második felszólítása, hogy hirdesse Ninivében azt a beszédet, amit Ő parancsolt neki, kegyelem volt. A próféta makacs ellenszegülése Isten akaratának nagyon könnyen maga után vonhatta volna az Úr pusztító haragját. De Isten megkegyelmezett, és Jónás megmenekült a viharból. Ez viszont nem olyan eset, amelyre mi is hivatkozhatunk, megengedve magunknak, hogy figyelmen kívül hagyjuk Isten első felhívását a szolgálatra.
Ahogy egy szülő számára, Atyánknak is az azonnali, szeretetből fakadó és feltétel nélküli engedelmesség a legkedvesebb. Ő nem olyan szófogadást érdemel tőlünk, amely csak sok ellenkezés, mentegetőzés és tiltakozás után végül inkább beletörődés, mintsem önkéntes odaszánás. A szolgálat bármilyen formája, de különösképpen a bizonyságtevés által, nem szívességet teszünk Istennek, hanem köszönetünket fejezzük ki egy leróhatatlan adósság eltörlése miatt. A felmentett bűnös hálájával engedelmeskedjünk hát Isten első felszólításának!
Szűcs Zsolt
