2019. október 12., szombat

DÉLELŐTT | 
Az aggkorú János isteni kijelentést kap

Igehely: Jel 1:9-11a; Kulcsige: 1:10 „Lélekben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögül hatalmas hangot hallottam, mint egy trombitáét.”

Minden lelki munkás egyetért abban, hogy nincs nyugdíjba vonulás a lelki munkából. A szolgálat formája, területe és időtartama változhat, sőt ha szükséges, „szombatévet” is lehet igényelni a Megbízótól, de az elhívás az örökkévalóság küszöbéig érvényes. Az összes apostol és egyházatya hasonló meggyőződéssel volt, életük alkonyán pedig, ha másra már nem volt lehetőség, írásban erősítették a testvéreket. Az aggkorú Jánosnak abban a kiváltságban volt része, hogy olyan nagyszerű dolgokat jegyezzen fel, amit rajta kívül senki más nem láthatott meg, de a Krisztus egyháza azóta is épül belőle.

A kijelentés nem csak azoké, akik a szolgálat sűrűjében vannak. Esetenként Isten azon idős testvéreinken keresztül üzen nekünk, akik el tudnak csendesedni, akiknek van idejük imádkozni, és akiket a gyülekezet jövője foglalkoztat a legjobban.

Milyen sűrűn adsz hálát az idős testvérek nemcsak múltbeli, de jelenlegi szolgálatáért is? Lehet, itt az ideje, hogy őszintébb érdeklődéssel hallgasd bizonyságtevésüket, buzdításaikat!

Szűcs Zsolt

DÉLUTÁN | 

Isten szavának tökéletessége

Igehely: Péld 30:1-6

A Bibliában bőven találunk példát arra, amikor az emberek elferdítették Isten üzenetét. Megtörtént, hogy elvettek belőle, hogy az elvárásokból leköszörüljenek (Mal 1:6-9), vagy hozzátettek a törvényért való vakbuzgóságukban (ApCsel 15). Pedig Isten szava pont azért tökéletes, mert elégséges. Ezért az embernek az Ige megértése a feladata, nem pedig leegyszerűsítése vagy túlbonyolítása. A keresztyénség üzenete nem a beavatottaknak félretett titkos ismeret, de nem is csupán az erkölcsi kérdések megvitatásáról szól.

Isten szava elferdítésének hátterében sokszor a bűnnel való megalkuvás rejlik. Ha fel akarjuk hígítani, akkor azt azért tesszük, mert igazolni akarjuk életvitelünket. Ha szigorúbbá tesszük azt, akkor pedig a törvényeskedéssel mutogatunk másra, ahelyett, hogy az igét magunk felé fordítanánk. Akárhogy is lenne, a legfontosabb kérdés a következő: melyik irányba éreztél kísértést mostanában Isten tökéletes szavának elferdítésére?

Szűcs Zsolt

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Lk 12:35–40; Igehely: Lk 12:37 „Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megérkezik, virrasztva talál. Bizony, mondom néktek, hogy felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és felszolgál nekik.”

A keleti kultúrában, Lukács idejében az embereknek nem volt órájuk, így a pontosság ismeretlen fogalom volt náluk. Amikor a ház ura el volt utazva, a szolgák várták a visszajövetelét. Miután az otthon maradt asszonyok és gyerekek elfogyasztották eledelüket, a szolgák mindig félretettek egy részt az eledelből arra az esetre, ha uruk megérkezne. Estére a ház népe nyugalomra tért, de a szolgának ébren, szolgálatra készen kellett várnia urát.

Amint a szolga várja haza urát, akképpen kell nekünk, hívőknek, várnunk vissza az Úr Jézust. Hogyan lehetünk készen az ő jövetelére?