2019. június 29., szombat

DÉLELŐTT | 
A nyolcadik látomás: négy harci kocsi

Igehely: Zak 6:1-8; Kulcsige: 6:5 „Az angyal így felelt nekem: Ezek a négy égtáj szelei, amelyek eddig az egész föld Ura előtt álltak, most pedig útjukra kelnek.”

Hogyan állhatunk ellen a világ hanyatlásának? A hit komolyságával. Mert nincs bűn következmények nélkül. Amerre csak nézünk, környezetünk rombolása, rossz szokásaink, a felbomló családok, a nemzetek egymás ellen való acsarkodása mind árulkodó jelei annak, hogy a bűnnek súlyos következménye van. Érthetetlen, hogy mégis milyen vonzó az ember számára, milyen könnyedséggel kezeli a bűn kérdését. A mai ember „ártatlansági őrületben” szenved.

Az emberiség történelme harc az igazsággal szemben. Az irodalom több mint száz éve tele van az igazság megvetésével és kifigurázásával. Még a józanul gondolkodók is kicsibe veszik, ha igazán hívő jámborsággal találkoznak. Ha értékelik is a hívők önzetlenségét, nem akarnak ők is olyanokká lenni. Riadoznak, ha akár valaki, akár a szívük mélyéről valami a tiszta életre csalogatná őket. Ezért kellene megtérni mindenkinek. De csak akkor térhetünk meg, ha megutáljuk, megvetjük a gonoszt, és rádöbbenünk, hogy végül hova vezet. És ettől megundorodva keressük Istent. Aztán ha megtaláljuk Őt, menekülünk onnan, ahol a bűnös szenvedélyek uralkodnak. Csak akit a Fiú megszabadít, az szabad.

Hetényi Attila

DÉLUTÁN | 

Példás bizonyságtétel

Igehely: ApCsel 5:26-32

Az első századokban nem csupán az apostolok hirdették eredményesen Krisztus evangéliumát, hanem az egyszerű hívők is, az olyanok, mint mi. Ott voltak a Júdeát megjárt római katonák, a kereskedők, mesteremberek, akiknek az életváltozása hitelessé tette a bizonyságtételt. Ők érték el a legtöbb embert az evangéliummal. A bizonyságtételre minden programnál alkalmasabb „módszer” a szeretet. A szeretet annál hatékonyabb, minél szelídebb. Annál vonzóbb, minél halkabb. Az Úr Jézus szava ettől oly halk, de győzelme ettől eredményes.

Vagy pedig létezik egy másik alternatíva is. Sajnos, ez sem lehetetlen. Az istentagadó Nietzsche írta ezt az ezernyolcszázas évek végén: „A keresztyénségnek vége van Európában. Saját erkölcsi gyengesége pusztította el. Az, hogy nem tudott saját elveinek és erkölcsi elvárásainak megfelelni. Képmutatóvá vált, mint a Jézus korabeli farizeusok. Amit valamikor a keresztyének azért tettek, hogy Istennek tetsszenek, azt ma a pénzért és a hatalomért teszik. Ezért fordultak el az emberek tőlük. Amit viszont a keresztyénség képviselt, azt nem lehet semmivel sem pótolni.” Mit mond ez nekünk?

Hetényi Attila

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
9 + 7 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Thessz 1:5–10; Kulcsige: 1Thessz 1:8 „Mert tőletek terjedt tovább az Úr beszéde, de nemcsak Macedóniába és Akhájába, hanem mindenhová eljutott a ti Istenbe vetett hitetek híre. Szükségtelen is erről bármit mondanunk.”

A hírek természete a terjedés. Minden korban megvolt a hírekre a kereslet, olykor túlzásba is estek (és lehet esni ma is): „Az athéniek és a bevándorolt idegenek ugyanis egyébbel sem töltötték idejüket, mint azzal, hogy valami újdonságot mondjanak vagy halljanak” (ApCsel 17:21).