Igehely: Jn 2:1-12; Kulcsige: 2:11 „Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában, így jelentette ki dicsőségét, és tanítványai hittek benne.”
Kadarka, Fekete Leányka, Nagyburgundi, Cabernet Sauvignon, Király Leányka. Csak néhány jól csengő erdélyi szőlőfajta, és a belőlük készült bor neve. A történetünk szempontjából lényegtelen fajtamegjelölés mellett, tudjuk, hogy Jézus nem mindennapi módon helyezte az értékes nedűt az asztalra. Nem hónapok nehéz során fáradozva került a tőkéről a poharakba a nem akármilyen ital, hanem néhány (másod)perc alatt. A szakértő (násznagy) véleménye szerint, a minőség megkérdőjelezhetetlen volt.
Csodákat élünk át, nap, mint nap. Kinyitom a megrakott hűtőt, megnyitom a csapot, felhúzom a tiszta ruhát… Mindennapi, és nem mindennapi között van-e különbség? Hívő emberként látni kell, hogy Jézuson keresztül töltődnek be a szükségeink. Az időbeli tényezőt másodlagosnak kell tekinteni. Ha a kánai családnak lett volna elég pénze? Elég előrelátása? – ki tudja mi okból fogyott el a bor – és a vendéglátás zavartalanul végbemegy, Jézus átváltoztató csodája nélkül, az nem rendkívüli? A legnagyobb csoda, hogy Jézus ott van, és közösséget vállal velem, velünk. A többi, csak Őrá mutat. Nyisd ki a szemed, és lásd meg az Ő godviselésén keresztül jelenlétét az életedben, ma is!
Dóczi Ákos
A teremtő Isten megismerése
Igehely: ApCsel 17:22-31
Hálás vagyok azért, hogy a sokak által ma is ismeretlen, és megismerhetetlennek gondolt Isten számomra nem ismeretlen, mert ismerhetem Őt Igéje és Lelke által. Hit által tudom ki az én Atyám, ki az Ő Fia, és Lelke által folyamatosan munkálkodik bennem, hogy Őt egyre jobban megismerjem. Ez nem az én teljesítményem, hanem az Ő döntésének eredménye. Pál isteni bölcsesség révén találta meg az athéniak szívéhez az utat beszédében, mely valódi igehirdetés lett ott, ahol már sok-sok emberi, hamis istenkeresési és filozófiai gondolat elhangozhatott. Tudta, hogy ahol több istenben is hisznek, a teremtő Istenről való bizonyságtétel lehet a kiindulópontja bizonyságtételének. Ő, a teremtő nem szorul ránk, teremtményeire, hogy dicsősége, létezése, neve fennmaradjon és éltetve legyen. Róla tudatlanul, őt még meg sem ismerve, mindenki benne él, mozog és létezik, templom, szobor, vagy drága anyagok felhasználásától függetlenül. Mi az, amit a teremtő kér az embertől, ha Ő teljesen független mindenféle emberi befolyástól? Azt, hogy „mindenki mindenütt térjen meg”. Bízzuk rá magunkat, és hagyjunk fel mindenféle trükközéssel, mellyel Őt az elképzeléseinknek, céljainknak megvalósítójává tennénk.
Dóczi Ákos
