Igehely: Jn 6:22-31; Kulcsige: 6:27 „Ne veszendő eledelért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert őt pecsétjével igazolta az Atya Isten.”
Költöztetek-e már? Amikor Floridába költözött a családunk, hamar rájöttünk, hogy sok olyan dolog, amit addig értékesnek tartottunk, nem volt az, és amint a teherautóban egyre kevesebb hely maradt, a tulajdonunkban levő dolgok értékrendje gyorsan átrendeződött. Így van ez a Jézussal való kapcsolatunkban is. Sok ember keresi Jézust, de csupán azért, hogy egy jelenlegi szorult helyzetből megszabaduljon. Ilyen körülményt jelenthet az, hogy elveszítjük a munkahelyünket. Házasságunk vagy kapcsolataink megromlanak. Kísértve vagyunk mi is, hogy amikor az életkörölményeink megromlanak, csak akkor keressük Jézust és elvárjuk, hogy Ő megoldást adjon és jelenlétében jóllakjunk. Amint azonban tele lett a hasunk, továbbmegyünk és csak akkor keressük Őt újból, amikor ismét megéhezünk, vagy szükséghelyzetbe kerülünk. Te mire állítottad be az életed? Múlandó, veszendő eledel megszerzése után fáradsz, vagy az örök életre megmaradó eledel megszerzésével töltöd az időd nagyobb részét? (27.v.) Miért keresed Jézust? Azért, hogy fizikailag segítsen rajtad, vagy hogy lelki éhséged és szomjúságod csillapítsa? Ne cseréld fel az általa felajánlott örök értéket múlandóval! Csalódni fogsz!
Kulcsár Attila
A szenvedő ember
Igehely: Jób 2 :1-10
Vannak gyülekezetek, ahol olyan prédikációk hangzanak el, hogy aki Isten gyermeke, az mindig sikeres és virágzó életet él, szenvedésben soha nincs része. Aki ismeri és olvasta a Bibliát, a Jób történetét, az tudja, hogy ez a Sátán hazugsága. A szenvedő ember többféleképpen reagálhat. Ha rájön arra, hogy bűnei miatt szenved, akkor Istenhez kiált, megtér, irányt változtat, és Istent követi. Sok ember számára hasznos az ilyen szenvedés. A felületes hívő vagy hitetlen ember a szenvedés alatt megátkozza Istent és elfordul Istentől. Azonban az istenfélő ember szenvedése alatt Istenhez szalad és Tőle várja a magyarázatot. Millió kérdést tesz fel és nem fogja vissza érzelmeit, hanem őszintén kutat, keres, panaszkodik, elcsügged, de nem adja fel addig, amíg Isten közel nem hajol hozzá. Az istenfélő ember is lehet szenvedő ember, de tudja, hogy ha Isten megsebezi, akkor be is kötözi a sebeit és meg is gyógyítja azokat. (Hós 6:1-3) Mint Jób, a kitartó és hosszú szenvedések alatt feladjuk az emberi okoskodást és találgatásokat, és rájövünk arra, hogy az Isten gyógyító jelenléte az egyedüli dolog, ami enyhülést és gyógyulást ad.
Kulcsár Attila
