2019. február 21., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A hit nyitná meg a szemünk

Igehely: Jn 11:28-44; Kulcsige: 11:40 „Jézus azonban ezt mondta neki: Nem mondtam-e neked, hogy ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét?”

,,...mert hitben járunk, nem látásban.” (2Kor 5:7) Úgy tűnik, hogy ez nemcsak Pál felfedezése, hanem Lázár feltámadásánál is gyakorolható és érvényes. Senki nem számított arra, ami azután történt, főleg akkor, amikor a zsidók az Urat sírni látták. Miért is siratta volna az Úr Lázárt, ha rövid idő múlva úgyis feltámasztja? Világos, hogy nem Lázárt siratta, hanem a jelenlevő tömeget, mert ők nem tartották képesnek az Urat arra, hogy halottat támasszon, hisz az „ács fia” erre képtelen. Amikor a sírhoz érkeznek, megdolgoztatja a kíváncsiskodókat, és arra kéri őket: ,,vegyétek el a követ!”(Ezt a munkát az angyalok végzik majd el az én síromnál!) Itt és most azonban az emberek feladata volt, ennyivel tartoztak Lázárnak. Jézus hangos kiáltásának – ,,Lázár jöjj ki!” – semmi nem tud ellenállni, de a következő lépésnél ismét rajtuk van a sor: ,,oldjátok fel...”! Ők fogják hírül vinni, hogy Lázár feltámadt.

Vajon nem a mi kiváltságos feladatunk, hogy a feltámadt Jézus Krisztust hirdessük?

Dániel Zalán

DÉLUTÁN | 

Áron és Mirjám

Igehely: 4Móz 12:1-16

Érdekes testvéri kapcsolat alakult ki a három testvér között. Tudjuk, hogy Mózes elmenekült Egyiptomból egy meggondolatlan tette miatt: megölt egy egyiptomit. Áron és Mirjám Egyiptomban maradt. Vajon milyen nevelésben volt részük?

Amikor eljött az ideje, Mózes hatalmas megbízást kapott Istentől, hogy vezesse ki népét Egyiptomból. Nem mindennapi dolgot végzett az Úr Mózes által, és az Úr terve szépen haladt is a cél felé. Ekkor ébredt fel az irigység Áronban és Mirjámban, mert szerettek volna ők is aratni a sikerből. Igaz, hogy Mirjámnak nagy szerepe volt abban, hogy amikor öccsét, a kis Mózest kimentették a Nílusból, jó kezekbe kerüljön. Na de ez nem hatalmazza fel se Mirjámot, se Pétert, se Pált arra, hogy tolakodó módon félre lehet tolni a másikat. Isten a többiek értésére adta, hogy Mózest választotta ki a feladatra, majd ennek igazolására meg is dorgálta őket. Mirjámot igen súlyos betegséggel büntette meg. Mózes azonnal nővére segítségére sietett, bár talán még hagyhatta volna egy darabig, hogy tanuljon belőle. Kérdeznél most valamit Mózestől?

Dániel Zalán

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Móz 13:17–22; Kulcsige: 2Móz 13:17–18 „Amikor elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országa felé, bár az közel volt, mert úgy gondolta Isten, hogy hátha megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatér Egyiptomba. Ezért kerülő útra vezette Isten a népet a Vörös-tenger pusztája felé. Hadirendben vonultak el Izráel fiai Egyiptomból.”

„Megvan az ideje a harcnak és a harc kerülésének” (Préd 3:1). Felső tagozatosként belekerültem több olyan helyzetbe, aminek verekedés lett a vége. Az iskolában a verekedést nem nézték el. Viszont voltak olyan helyzetek, amikor ki kellett állnom magamért. Ennek volt pozitív és negatív eredménye is. Volt, hogy többet nem csúfoltak, de az ellenőrzőm kezdett telni a figyelmeztetőkkel. Sokszor kerültem dilemmába, hogy most kell harcolni, vagy nem kell harcolni?