Igehely: Jer 7:8-15; Kulcsige: Jer 7:11 „Hát rablók barlangjának nézitek ezt a házat, amelyet rólam neveztek el? Majd én is annak nézem! – így szól az Úr.”
Isten nem gyönyörködik a meg nem változott ember istentiszteletében, melyet vallásosan végez, hanem az ember megtérésében gyönyörködik. Ezt Jeremiás idején valamiért nem értették. Úgy gondolták, hogy az Isten tisztelete egyenlő a mózesi előírások megcselekvésével. Vagyis, ha a törvényben előírt áldozatot mutatom be, akkor az egy jó istentisztelet. Az nem baj, ha folyamatosan vétkezek, csak amikor az Isten templomába megyek, a megfelelő áldozatot mutassam be. Isten elküldte Jeremiást, hogy elmondja: ez nem így működik. Az áldozati szertartás rendje nem azért van, hogy ti annál nyugodtabban vétkezzetek. S mivel nem ez az első figyelmeztetés, ez lesz az utolsó abban az értelemben, hogy eldöntött dologként közli: a templom nem marad meg, mert rablók barlangjává tették. A rablók barlangja az a hely, ahova a rablók nem azért mentek, hogy megváltozzanak, hanem azért, hogy a következő lecsapást kiterveljék. Mi is sokszor beleesünk ebbe a vallásos gondolkozásba. Isten azt akarja, hogy az újjászületett ember a bűnöknek egyre inkább hátat fordítson, és az élete ne egy körforgás legyen (bűn-megtérés-bűn stb), hanem egy növekedés, ami arról szól, hogy: egyre jobban kiábrázolódik bennünk a Krisztus.
Ferenczi Lajos
Saul viszonyulása Dávidhoz
Igehely: 1Sám 18:5-16
Saul egy olyan lejtőre lépett, ahonnan már nem volt visszaút. Isten az engedetlensége miatt eldöntötte, hogy a királyság nem marad a családjában. Bár Saulnak nem volt szeme látni ezt a szellemi döntést, azt azonban észrevette, hogy Dávidnak másképpen sikerülnek a dolgai, mint neki, vagy bármely másik hadvezérének. Ez még nem ütött szeget a fejébe, de amikor tudatosult benne egy körtánc alkalmával, hogy a nép előtt is világos a helyzet, elkezdett rossz szemmel nézni Dávidra, és elkezdte félteni tőle a királyságot.
Amikor testvéred sikeresebb, mint te, és úgy néz ki, hogy akár föléd is emelkedhet, soha ne keresd a megoldást az ő eltávolításában, hanem nézz körül saját házad táján. Ha nem engedetlenség, vagy valami Istennek nem tetsző van a dologban, akkor tarts ki, mert az adott élethelyzetben, melybe Isten állított, a kitartásod jutalmazva lesz. „Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret. Mert még egy igen-igen kevés idő, és aki eljövendő, eljön, és nem késik. Az én igaz emberem pedig hitből fog élni, és ha meghátrál, nem gyönyörködik benne a lelkem.” (Zsid 10:36-38)
Ferenczi Lajos
