Igehely: Mk 9:17-27; Kulcsige: Mk 9:24 „Így szólt: Menjetek innen, mert nem halt meg a leányka, csak alszik. Azok pedig kinevették őt.”
Az értetlenkedő ember könnyen elakad a mai történetben megjelenő apa felkiáltásán: „Hiszek! Segíts a hitetlenségemen!” Miért nem foglal egyenesen állást ez az édesapa a hitével kapcsolatosan? Miért ilyen ellentmondó a kiáltása? Ezzel ellentétben azoknak, akik egy ideje a hit útján járnak, nagyon ismerős ez a felkiáltás. Sőt, bátorító nekünk, hogy ez meg van örökítve a Szentírásban, és Jézus nem veti el az apát azért, mert ilyet mond, hanem bizonytalan hitét megerősíti azzal, hogy megszabadítja fiát. Ahogy a hitben növekszünk, sokszor találkozunk olyan élethelyzetekkel, amelyben a hit és a hitetlenség egyaránt jelen van bennünk és harcol egymás ellen. Milyen örömhír számunkra az, hogy még ilyen állapotban is könyöröghetünk Istenhez, nem csak akkor, amikor hitünk már erős és biztos!
Melyek azok a területek életedben, ahol érzékeled a hit és hitetlenség harcát? Van-e olyan terület, ahol a hitetlenség jelenléte elcsendesítette a hit hangját?
Bálint Dávid
Mondjátok, hogy uralkodik az Úr!
Igehely: 1Krón 16:27-36
Amikor Dávid elhozta a frigyládát Kirját Jearimból, nagy öröme volt a népnek, mivel Isten dicsősége ismét közöttük lakozott. Örömükbe ürüm vegyült, mivel Uzzát tette miatt Isten halállal sújtotta. Ez még inkább azt láttatta meg Dáviddal és a néppel, hogy Isten dicsőségével nem bánhatnak akárhogy, csak az általa megjelölt módon. Az Isten ládája számára Dávid külön sátrat készített és oda helyezte azt, ami nemcsak dicsőséget, de tisztességet is érdemelt, követelt. Elé járulni nem lehet közönséges módon, hanem neki készített ajándékokkal és őszinte imádattal, amit a szentség kell ékesítsen. Semmi sem hirdetheti hangosabban, hatékonyabban és hitelesebben Jézus Krisztus életünkben levő uralmát, mint a szentség, ami Isten népének legszebb ékessége. Ami nélkül senki sem láthatja meg az Urat. Ez felülmúl minden földi ragyogást, ami olykor megszédíthet bennünket, de amitől az Úr adhat szabadulást.
Szenteljük meg az Urat a mi szívünkben, hogy meglássák a körülöttünk élők Isten uralmát az életünkben!
Kiss Zoltán
