Igehely: Lk 10:25-37; Kulcsige: Lk 10:33 „Egy arra utazó samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta.”
Isten azt akarja, hogy ne csak magunkkal legyünk elfoglalva, hanem vegyünk észre másokat is. Viszont nyitott szemet, és szerető szívet igényel részünkről az, hogy odafigyeljünk másokra és fogékonyak legyünk szükségeik iránt. Nekünk is örömöt szerez az, ha mások észreveszik, amikor szükségben vagyunk, és készek segíteni. Ezért a szeretetteljes lelkületért kell imádkoznunk ma reggel, mert lehet, hogy ez a segítőkészség nincs mindig jelen az életünkben. Talán eszünkbe jut most olyan alkalom, amikor segíthettünk volna, de elmulasztottuk a lehetőséget. Isten igéjének ma is van üzenete felénk, mégpedig az, hogy tanuljunk meg érzékenyek lenni mások szükségeire, lássuk meg helyzetüket és legyünk készek a segítségnyújtásra. Jézus is erre akarta tanítani ezt a törvénytudót, aki feltette neki a kérdést, hogy ki az ő felebarátja. Kérdésére a Mester egy samáriai ember példaszerű magatartásáról kezdett el beszélni, aki könyörületességre indult, amikor meglátta a segítségre szoruló embert. Meglátta és megszánta, vagyis segített rajta. Ma nekünk szól ez a bátorítás, hogy mi is viszonyuljunk szeretettel a mi felebarátainkhoz. Kit tekintesz felebarátodnak? Mit tehetsz, hogy fogékonyabb légy embertársaid szükségei iránt?
Tóth Róbert
Has-isten: régi-új bálvány
Igehely: Fil 3:17-21
Országunkban a rendszerváltás sok változást hozott. Az üres polcok a boltokban lassan megteltek, a bevásárlóközpontok pedig minden igényt kielégítenek. Az élelmiszerek minősége, változatossága és mennyisége egyre elérhetőbbé vált. Ezzel együtt nagyobb lett a kísértés, hogy a mohóság és falánkság bűnében éljenek egyesek.
Ha a mértékletesség egyre idegenebb gyakorlattá válik is, a test számára nem veszítette el jelentőségét, hasznát, értékét. A test arra késztet, hogy a földiekre gondoljunk csupán. Így a régi-új bálvány előtt sokan áldoznak, és istenük lesz a hasuk. Ha a has kívánságának él valaki, és mértéktelenül fogyasztja azt, ami „kenyér” a mindennapi testi élethez, akkor bűnben él. A ételek íze és az étkezés öröme Istentől van, de mint bármi mással, ezzel is lehet káros módon élni. Ha valaki már nem tud ellenállni a kívánságának, mert folyton kényszert érez az evésre, akkor a has istene kerítette hatalmába.
Hálaadással fogyassz minden jó falatot, mint amiben Isten gondviselését látod!
János Levente
