2018. május 2., szerda

DÉLELŐTT | 
A munka és a munkás sokféle

Igehely: Mk 13:33-37; Kulcsige: Mk 13:34 „Mindezt példázatokban mondta el Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit nem mondott nekik.”

„Az idegenbe készülő ember... kiadta mindenkinek a munkáját” (34 v). Valóban a gazdaság működőképességét biztosította azzal, hogy a sokféle munkát több emberre bízta, akik különböző tehetséggel voltak megáldva. A mi Urunk is munkát bízott ránk. Annak ellenére, hogy egy Urat szolgálunk, különbözőek vagyunk. Ha ezt nem tudjuk elfogadni, és egymás mellett, egymást kiegészítve munkálkodni, akkor problémák, súrlódások lesznek a közösségben. Hallottunk már ilyen megjegyzéseket: ezt csak így lehet csinálni; ezt csak én tudom csinálni; ha ezt nem végezhetem, inkább nem csinálok semmit; ez rangon aluli munka; hát vele nem megyek. Ha így állunk hozzá, jaj nekünk, és jaj a közösségnek. Ha felismerjük és elfogadjuk a különbözőségeket, akkor a közösség sokkal több áldásban részesül, hiszen pont a különbözőségeknek köszönhetően sokkal több fajta lelki munkát tudunk végezni. Mivel nem tudod, mikor jön Urad, vigyázz, „legyen gondod rá, hogy betöltsed azt a szolgálatot, amelyet átvettél az Úrban” (Kol 4:17)

Betöltöd a szolgálatod? El tudsz fogadni másokat? Tudsz szolgatársaiddal együtt munkálkodni?

Szeghalmi Győző

DÉLUTÁN | 

Az igazi ajánlólevél

Igehely: 2Kor 3:1-6

A korinthusi gyülekezetben némelyek megkérdőjelezték Pál elhívásának és szolgálatának hitelességét. Kérték, hogy hozzon magával ajánlólevelet, ami bizonyítaná azt. Az apostol elmondja, hogy neki nincs szüksége ajánlólevélre, hisz az ő levele maga a Korinthusban levő gyülekezet, amely az apostol szívébe van írva, és amelyet ismer és olvas minden ember. Tehát munkájuk gyümölcse, a gyülekezet hitelesíti szolgálatukat.

Ez a gyülekezet olyan levél, amely a szívnek hústábláira van írva. Az evangélium új szívet eredményezett azok életében, akik hittek, megtértek és újjászülettek. Ez egy élő levél, és nem egy felnagyított, a valóságtól eltérő és megszépített levél. A szolgálatunk hitelességét Istennek a munkája bizonyítja, amelyet végez életünkben, és rajtunk keresztül mások életében. A szolgálatban való hűségünk és engedelmességünk is erősíti hitelességünket. Pált Isten tette alkalmassá a szolgálatra, Ő adta a gyümölcsöket is.

Miben látod Krisztuskövetésed, szolgálatod hitelességét? Mások előtt mitől lehet megnyerő a hívő életed? A világ fiai mit láthatnak benned, ami megtérésre ösztönözheti őket?

Kelemen Szabolcs

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.