2018. május 1., kedd

DÉLELŐTT | 
Istennel együtt dolgozni

Igehely: Hagg 2:1-9; Kulcsige: Hagg 2:4 „Azért most légy bátor, Zerubbábel! – így szól az Úr. Légy bátor te is, Jósua főpap, Jócádák fia, és legyen bátor az ország egész népe – így szól az Úr –, és dolgozzatok, mert én veletek vagyok! – így szól a Seregek Ura.”

Akik látták a régi templomot, össze tudták hasonlítani annak dicsőségét és a jelenlegi helyzetet. Ha az ember meghalad egy bizonyos életkort, hajlamossá válik a múlt és a jelen összehasonlítására. A visszaemlékezés és az összehasonlítás magába véve nem rossz dolog. Viszont, ha csak egyszerűen nosztalgiázunk, az elszomoríthat, és bénító hatással lehet ránk. Isten Haggeus által bíztatott abban az időben, és bíztat ma is. Elsősorban azt akarja, hogy ne féljünk, és ne bénítson meg semmi, hanem legyünk bátrak, erősek, és tettre készek. Másodsorban arra bíztat, hogy dolgozzunk. Ha a múlt szebb volt, mint a jelen, ez azt jelenti, hogy szükség van dolgos kezű emberekre, akik széppé tehetik a mát is. A legfontosabb pedig az, hogy Isten azt mondja: „Én veled vagyok!” Ez azt jelenti, hogy Istennel együtt dolgozunk. Biztosak lehetünk, hogy Ő elvégzi feladatát, így nekünk csak a részünket kell vállalnunk, bátran és hűséggel. Ez érvényes, bármilyen beosztásunk legyünk is a gyülekezetben. Istennel együtt dolgozol, vagy saját erőből saját dicsőségedért? Értékeled a más által elvégzett munkát?

Szeghalmi Győző

DÉLUTÁN | 

Az Úr gyarló szolgái

Igehely: 1Kir 13:7-32

Isten prófétát küldött Jeroboámhoz Bételbe, hogy szóljon az ottani tömjénezés ellen. Ez a próféta Júdából ment át, és Isten nagyon pontosan meghagyta, hogy mit és hogyan kell tennie.

Bételben volt egy idős próféta, aki megtudta, hogy ott járt Istennek egy embere, utána ment, és azt hazudta neki, hogy Isten egy angyal által üzent, hogy hívja vissza magához a júdeai prófétát, és adjon neki kenyeret és vizet. A próféta elfogadta a meghívást, és ezzel engedetlen lett Istenhez. Nem vette komolyan Isten üzenetét, és könnyen félrevezették.

Az engedetlenségnek mindig van következménye, de van, hogy az ember az életével fizet engedetlenségéért. Itt is ez történt, mert miután visszaindult Júdába, útközben oroszlán áldozata lett. Az Istennek való engedelmességet mindig komolyan kell venni, és szilárdan kell állni abban, nehogy valaki félrevezessen. Vigyázzunk, mert amit vet az ember, azt fogja aratni is, mert Isten nem csúfoltatik meg.

Hogy látod, van különbség kis és nagy engedetlenség között? Miért veszélyes az engedetlen élet, és hova vezet? Hogyan védekezhetsz a félrevezetéssel szemben?

Kelemen Szabolcs

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.