2018. június 27., szerda

DÉLELŐTT | 
Szükséges, hogy keressünk, zörgessünk!

Igehely: Mt 7:7-11; Kulcsige: Mt 7:8 „Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik.”

Kérjetek, keressetek és zörgessetek! Ez Jézus hármas felhatalmazása felénk. Vajon, mit is jelent ez tulajdonképpen? Az imádság gyakorlatára buzdít Jézus ezzel bennünket. Szabad és lehet nekünk keresni, sőt kérni az Istent imában. Miért kell és lehet nekünk kérni az Istent?

1. Mert Jézus azt ígéri, hogy aki kér, az kap, nem biztos, hogy azt, amit kér, de biztos, hogy kap valami jót az Istentől.

2. Mert ezáltal az Istenbe vetett hitünk megerősödik, megtapasztalva azt, hogy Ő válaszol a mi kéréseinkre.

3. Mert ezáltal az Isten neve megdicsőülhet. Az imameghallgattatás mások számára is meggyőző erő, annak érdekében, hogy Istenbe vetett élő hitre jussanak. Ezért bátorít Jézus ma téged is, hogy keresd Őt, zörgess a menny ajtajánál hittel és kitartással. Ha megteszed, Ő azt ígéri, válaszol. Mennyire veszed te ezt komolyan?

Balogh Gábor

DÉLUTÁN | 

Védekezés a korinthusiak előtt?

Igehely: 2Kor 12:11-21

Pál apostolnak a legtöbb gondja, baja, ha lehet így fogalmazni, a korinthusi gyülekezettel volt. Nem mulasztja el a dorgálást, a kemény figyelmeztetést (21). Személyes konfliktus is volt Pál és a gyülekezet között, ami egy feszült állapothoz vezetett. Mindezektől eltekintve, az apostol aggódó gondoskodását lehet átérezni intő, dorgáló, feddő szavai mögül. (15)

Az apostol, megaláztatásnak, szenvedésnek tekinti, ha a látogatása alkalmával a gyülekezet problémáival kell foglalkozzon, a közösség erkölcsi lazasága miatt. (21. v.; 13:1-2)

Kedves olvasóm, vannak bajaink, gondjaink, a közösségben, a családban ahova tartozunk. A megoldásokat ne embereknél keressük, hanem Isten szeretetét vegyük igénybe bűnbánattal és bocsánatkéréssel. A gyülekezet lelkipásztora megtesz mindent, de ha nincsen személyes megtérés, bűnmegvallás az Úr előtt a lelkipásztor is erőtlennek bizonyul, bármenyire szeretné rendezni a vészes helyzetet.

Mennyire vagy kész, kedves olvasóm, megállni az Úr előtt őszintén és igazán?

Mucsi Bálint János

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.