2018. július 30., hétfő

DÉLELŐTT | 
„Én vagyok az élet kenyere”

Igehely: Jn 6:35-51; Kulcsige: Jn 6:48 „Én vagyok az élet kenyere.”

A szellemi világban két fajta kenyér létezik. Az egyik maga Jézus Krisztus, az Élet kenyere, a másik a világ kenyere. Ha valaki az Élet kenyeréből táplálkozik, nem éhezik meg soha (35), és örök élete van. (51) Ha valaki a világ kenyeréből táplálkozik, az folyton éhesebb lesz. Manapság sok fajta éhséget kiváltó tényező létezik. A legelterjedtebb talán a szex, a siker, a tekintély és az anyagiak birtoklása utáni éhség. Ezek azonban olyan fajta megkötözöttségek, amelyek egyre mélyebbre viszik az embert a romlásban. Ha valaki ilyen jellegű, vagy más fajta megkötözöttségben él, egyetlen lehetősége, hogy a Jézus véréből fakadó erő és hatalom által elszakítsa azokat a szellemi kötelékeket, amelyek rabságban tartották. Kérje Jézus vérének tisztítását, és azt, hogy a Szentlélek töltse be életét. Ez azt jelenti, hogy bezár minden olyan ajtót, ami a világi kenyérből való táplálkozásra indítja, és amelynek következménye lelki hanyatlás és halál, és elkezd az élet kenyeréből táplálkozni, amelynek következménye örök élet. Ez a kenyér Jézus Krisztus. Ő szabadságra hívott el bennünket. A bűntől való szabad életre. Éljünk hát ezzel a lehetőséggel!

Szűcs Dániel

DÉLUTÁN | 

„Visszaadta erőmet az Úr”

Igehely: 1Sám 2:1-10

Anna hálaimájában olvassuk, hogy „örvendezett, mert az Úr visszaadta az erejét”. De miért is veszítette el Anna erejét? Az aggodalom, a pánik, a féltékenység, a kétségbeesés, a sírás, a zaklatottság, az elkeseredés, a frusztráció, a negatív töltetű megjegyzések miatt.

Számodra is ismerősek ezek? Volt már olyan időszak életedben, amikor nálad is romboló munkát végzett hasonló állapot? Ha a válaszod nem, akkor készülj fel, mert célpont leszel hasonló támadásokban. A kérdés nem az, hogy mikor kerülsz hasonló helyzetbe, hanem mennyire hagyod, hogy erődet elvegye. Anna megtapasztalta a mélységek útját, de a szabadulást is. Miért kapta vissza erejét? Mert megengedte Istennek, hogy átformálja életét. Ahogyan ez megtörtént, attól kezdve minden másképpen zajlott. Többé már nem volt féltékeny Penninára, többé már nem sírt, mert Isten elé ment, és Isten előtt sírta el azt, ami a szívében volt. Gondját Isten elé vitte. Csak így tudta visszakapni erejét. Legyen számodra is bátorító és követendő Anna példája.

Szűcs Dániel

 Napi áhítat

Igehely: 1Thessz 5:1–11; Igehely: 1Thessz 5:8 „Mi azonban, akik a nappal fiai vagyunk, legyünk józanok, vegyük magunkra a hit és a szeretet páncélját, és mint sisakot, az üdvösség reménységét.”

Ebben az adventi időszakban Isten gyermekeinek, a nappal fiainak nagy a felelősségünk: hogyan élünk a jelenvaló világban. Az Úr gyermekének lenni nemcsak kiváltság, hanem felelősség is, hogy milyen példát mutatunk környezetünk számára. Hegyen épített város vagyunk-e, amit mindenki lát, vagy sötétség gyermekei, akik alszunk, és nem várjuk őt vissza? Az Ige figyelmeztet: „eljövök, mint a tolvaj” (Jel 3:3/b), amikor senki nem számít rá. Lelkünk ellensége, a gonosz, szeretne elaltatni bennünket, hogy az Úr ne tudjon használni az ő munkájában.