Igehely: Jn 10:7-21; Kulcsige: Jn 10:18 „Senki sem veheti el tőlem: én magamtól adom oda. Hatalmam van arra, hogy odaadjam, és hatalmam van arra, hogy ismét visszavegyem: ezt a küldetést kaptam az én Atyámtól.”
Magával ragadó Jézus kijelentése: „... én azért jöttem, hogy életük legyen...”. Amit pedig ezután olvasunk, minden porcikánkat átjárja: „A jó pásztor életét adja a juhokért.” Valójában háromszor hangzik el Jézus ajkáról ez a kijelentés. Nekünk azért lehet életünk (fizikai, szellemi és örök), mert Valaki életét adta értünk. Ez az evangélium esszenciája. Hát nem a zsidók lettek a Messiás gyilkosai? (ApCsel 7:52) Vagy inkább Pilátus, a római helytartó, aki értetlenül azt kérdi Jézustól: „Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra is, hogy megfeszíttesselek?” (Jn 19:10) Ellenben a Megváltó teljes határozottsággal állítja: „Senki sem veheti el tőlem” az életemet, „én magamtól adom oda.”
A vélemények akkor is, ma is megoszlanak. A kérdés inkább az, hogy mi az én állásfoglalásom? Azt mondom, Jézus fantáziált, maga sem tudta, mit beszél, vagy pedig azt, hogy Jézus teljes tudatánál jelentette ki az igazságot. Kész vagyok, hogy bizonyságot tegyek ma arról, hogy életem Jézustól kaptam, és ezért élni is csak érte érdemes?
Boros Róbert
Jeles tanító, példás adakozó
Igehely: ApCsel 4:34-37
Visszataszító és elszomorító az, amikor a tanító élete nincs összhangban a tanításával; de mekkora áldás és bátorítás, amikor a tanító nemcsak tanít, hanem a cselekedetei is összhangban vannak azzal, amit mond.
József az apostoloktól egy új nevet kapott, mely sokkal jobban illett a személyiségéhez és lelkületéhez. Új neve, Barnabás, kiemelte Istentől kapott ajándékát, a vigasztalást, bátorítást, közvetítést és a tanítást. Cselekedeteivel azt is alátámasztotta, hogy jobban szereti Krisztus testét, a szükségben levő testvéreket, mint vagyonát, saját anyagi biztonságát.
Barnabás önkéntesen adakozott, Isten Lelkétől vezetve és a szükséget figyelve. Itt nem egy új törvényről, hanem a krisztusi lelkületről, annak megnyilvánulásáról van szó. E jeles tanító kész volt bőségesen, jókedvűen áldozni azért, aki életét érte adta. Jézus bennünket is késztethet arra, hogy másokon segítsünk, másokért lényeges áldozatokat hozzunk.
Vajon nem éppen most jött el ennek az ideje?
Deák Zsolt
