Igehely: Péld 25:1-20; Kulcsige: Péld 25:13 „Mint a hideg hó az aratás idején, olyan a hűséges követ azoknak, akik küldik, mert felüdíti urai lelkét.”
Isten gyermekének felüdítő hallgatni, elfogadni és megcselekedni a neki szóló szent igét. Békességet, nyugalmat, örömet, erőt és beteljesülést hoz. Kijelölt igeszakaszunk 11. verse arról tájékoztat, hogy igen hatásos, sőt gyönyörű a bölcsen megválasztott alkalommal és helyzetben elmondani az oda illő igét, szót. Ez eszünkbe juttatja családunkat, munkahelyünket, utazásainkat, ahol és amikor éberen kell követnünk az események, a helyzet alakulását, hogy megtaláljuk az igére fogékonyság, nyitottság, a taníthatóság jó alkalmait. Természetesen, vezessen a krisztusi indulat minden megnyilvánulásunkban. A következő vers is irodalmian fogalmaz. Említi a szófogadó fület. Az ilyen fül még a bölcs feddést is beveszi. Számunkra létfontosságú az Isten és eszközei felé nyitott, engedelmes fül. Miután megértettük az igei bátorítást, feddést, tanácsolást, vigasztalást következik a valóra váltásának ideje. Követek leszünk. Isten elküld bennünket, életet, megújulást, szabadulást hozó üzenetével közvetlen környezetünkbe, a szomszédos területekre, végül pedig a legtávolabbi vidékekre is. Engedelmeskedjünk hűségesen! Kiküldő Urunknak felüdítő látni bennünket követeiként ott, úgy és azzal az igével, ahogy Ő meghagyta.
Mostanában melyik ige üdített fel? Hogyan keresed mások felüdítését? Mennyire vagyunk üdék?
dr. Vass Gergely
Bűnre csábító rokonizmus
Igehely: Neh 13:4-9
Országunkban az Országos Feddhetetlenségi Hatóság (ANI) tette magáévá a „rokonizmus”, „nepotizmus”, vagy „despotizmus” üldözését, mint a demokrácia sajátosságát, de magánvállalkozásoknál, és a régi királyi családoknál ez nem volt, és ma sem téma: onnan a rokonok nem lehetnek kitiltva, a „demokrácia és méltányosság” ürügyén. Ez érthető is, hiszen ott nemhogy veszélyt jelentenének, hanem inkább a stabilitást garantálják. A gyülekezetben sincs ilyen jellegű bibliai korlátozás, (Jézus tanítványai között is voltak testvérek), de határozottan tiltva van a kivételezés és mindennemű megalkuvás! Igénkben Eliásib, a pap, az Isten háza kamráinak a gondnoka vélte úgy, hogy saját céljaira használhatja Isten házát. A baj akkor kezdődött, amikor „rokonságba került Tóbijjával”. Az ilyen jellegű kapcsolat gyakran vezethet megalkuváshoz: előbb csak egy kicsit, azután egészen nyíltan szembekerül Isten akaratával. A megoldás abban van, ha felfedezzük, ha megalkuvás történt, felvállaljuk annak kitisztítását, még ha saját családtagjainkról lenne is szó. Legjobb távol maradni mindattól, ami bűnre csábít.
dr. Borzási István