– Mk 13:1-11
Az ember a múltját ismeri, a jelenben él, de a jövő ismeretlen előtte. A nagy kérdésre, hogy –„Mit hoz a jövő?” – keresik az emberek a választ, de legtöbbször nem jó helyen. Manapság a jóslást, jövendőmondást jól fizetett szakmaként űzik. Hazugságaikat jó pénzért adják el. Döbbenetes, hogy világunkban nő az igény az ilyen szolgáltatások iránt. Az elfogult emberek azt hiszik, hogy tőlük független tényezők alakítják a jövőjüket. A Biblia arra tanít, hogy a jelenben elkövetett cselekedeteink befolyásolják a jövőnket.
Az Úr Jézus idejében Heródes építtetett a zsidóknak egy pompásan díszített kőtemplomot. Ők büszkék voltak a templomukra és a vallásukra, de az Úr Jézust megvetették. Ennek a következménye az lett, hogy Kr. u. 70-ben a templomot a rómaiak lerombolták. Az Úr Jézus óvta az övéit: „Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket!”. Ma a nagy megtévesztő, a sátán, azt mondja az embereknek, hogy Isten nélkül, bűnben élve is szép jövőt kovácsolhatunk magunknak. Isten erre így válaszol: „Híveinek lábát megőrzi, de a bűnösök a sötétben vesznek el”(1Sám 2:9).
Te kinek hiszel, és hogyan készülsz a jövőre?
Bálint Pál
Pál és Barnabás
– ApCsel 15:36-41
Márk meghátrál az első missziós úton, és magára hagyja a két munkatársát, akik később miatta megkülönböznek. Milyen jó, hogy nem vagyunk egyformák! A különböző vélemények, látásmódok kiegészítik egymást, ha Istenhez és az ő igéjéhez ragaszkodunk. Márk nem úgy hagyta el az apostolokat, mint Démás, aki a világhoz ragaszkodott. Ott maradt a gyülekezetben, Isten közelében. Megérdemelt egy második esélyt. Ha egy meghátrálás, bukás után Isten nem adna több esélyt, ki üdvözülhetne? Mindkét látásmódra szükség van a közösségben. Később közeledtek az álláspontok. Pál a Róm 15:1-ben ezt írja: „Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk.” A 2Tim 4:11-ben arról ír, hogy szüksége van Márkra, mert hasznos a szolgálatban. Az erőseknek az lehet a gyengéje, hogy lenézik a hitben erőtleneket. Még Pál apostolnak is volt hova fejlődnie. Ha nem tudjuk feladni saját igazunkat, abból széthúzás, szakadás lesz. Ha az igéhez ragaszkodunk, abból áldás származik a gyülekezetben és a misszióban egyaránt.
Király Antal
