Kulcsige: Róm 11:18 „Ne dicsekedj az ágakkal szemben. Ha mégis dicsekszel: nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.”
Olvasva ezeket az igeverseket, egy szó visszhangzik bennem: kegyelem. Elsősorban kegyelem az, hogy a választott nemzetség mellett, Jézus váltsághalála által Isten számunkra is megnyitotta az üdvösség kapuját. Vadolajfa ágként beoltattunk a szelíd olajfába. Van ebben valami érdemünk? Nincs, minthogy abban sem, hogy naponként részesülünk az olajfa gyökerének éltető nedvéből.
Micsoda kiváltságos kegyelem, hogy bekapcsolódhatunk ebbe a szent vérkeringésbe, ami nélkül elképzelhetetlen lenne az életünk, s megmaradásunk. Ezáltal lehet zöldelő, gyümölcstermő életünk, ám sokszor a kísértő épp ezt torzítja el előttünk, hogy valamiképpen önteltté tegyen bennünket, azt sugallva, hogy mi mégis csak magasabb rendűek vagyunk.
Semmi kétség, valóban nemes fába oltattunk be, de az ágaknak mindig a gyökérrel kell dicsekedniük, és azt kell hirdetniük, hogy amíg tart a kegyelem, mindenkinek van lehetősége beolttatni a szelíd olajfába.
Be vagy-e oltva a szelíd olajfába? Van-e fejlődés életedben?
Mikor dicsekedtél utoljára az olajfa gyökereivel?
Sipos Dénes
Ítélet Ammon felett
Jer 49:1-5
Ammon és Moáb eredete Lótnak leányaival való vérfertőző kapcsolatára vezethető vissza (1Móz 19:30-38). Ammon fővárosa Rabba kereskedelmi gócpont volt az ókorban. A szűk hegyszorosba épített város bevehetetlennek tűnt, igénk mégis bukását rajzolja elénk. Itt a vallás legtorzabb formája alakult ki. Istenüknek, Moloknak, vagy más néven Milkomnak mutatták be a legszörnyűbb áldozatot, a gyermekáldozatot (2Kir 23:10). Különös, hogy Salamon mégis szentélyt épített ennek a vallásnak is Jeruzsálemben (1Kir 11:1-10).
Ma a tisztátalan szellemi világgal való kapcsolat jött divatba. A különféle okkult praktikák, perverzitások már a gyermekek megrontására is elterjedtek világszerte. Meg kell gondolnunk, hogy milyen szellemi hatásoknak tesszük ki magunkat és gyermekeinket. Sőt még azt is, hogy kikkel barátkozunk, és kiktől kell elhatárolódnunk. Boldog az, aki nem bonyolódik bele semmilyen rossz szellemi függő viszony szövevényébe. Olykor a hit bátorsága kell ahhoz, hogy el tudjunk határolódni minden olyan ügytől, amely magában hordja ítéletét. Az, hogy valami vagy valaki Isten ítélete alatt áll, vagy ennek beköveztét előre látjuk, soha nem tölthet el örömmel. Olykor segíthetünk ezek elkerülésére, máskor nem. De a tiszta lelki élet lehetősége mindig megadatik annak, aki egyenes úton akar járni, és nem tűri meg azt, ami beszennyezné. Nem fél az ördögi fenyegetéstől sem, hanem bízik Istenben, és rá bízza azokat a dolgokat, amiket megoldani nem képes, vagy esetleg ki sem ismeri magát bennük. Ezzel szemben Isten útja világos és egyenes.
Mi járjuk ezt az utat, és segítsünk másokat is ide!
Hegyi András
