2017. augusztus 14., hétfő

DÉLELŐTT | 
Álapostolok, hamis szolgák

2Kor 11:1-15; Kulcsige: „Mert az ilyenek álapostolok, szélhámosok, akik Krisztus apostolainak adják ki magukat.”

Az álapostolok és csaló munkások számtalan, nagy csoda-élmény megtapasztalására hivatkoznak – Krisztus munkásai csak a Golgotáról felhangzó „Elvégeztetett!”-re. A csaló munkások nem tudnak maguknál alkalmasabbat a feladatra – Krisztus munkásai nem tudnak maguknál méltatlanabbat. A csaló munkások munkálkodnak, mert emberi ösztönök, hagyományok és elvárások követelik ezt tőlük – Krisztus munkásai munkálkodnak, ha e földön minden és mindenki tiltja is őket. A csaló munkások jövedelmet remélnek, jutalmat várnak – Krisztus munkásai még az életüket is készek odaadni. A csaló munkások szeretik, ha szolgálják és kiszolgálják őket – Krisztus munkásai szolgálatra törekszenek. A csaló munkások mindenütt otthon érzik magukat, csak az igazak közösségében nem – Krisztus munkásai olyan lelkülettel bírnak, mely számára az igazak közösségén kívül e földön minden közeg idegen. Az álapostolok és csaló munkások vége cselekedeteikhez méltó lesz – Krisztus munkásainak vége a Krisztus cselekedetéhez lesz méltó. Te kinek a nevében, és miért munkálkodsz?

Kiss Lehel

DÉLUTÁN | 

Felkészülés és engedelmesség

1Móz 31:13: „Én vagyok Bétel Istene, ahol szent oszlopot kentél föl, és fogadalmat tettél nekem. Most indulj, menj el erről a földről, és térj vissza szülőföldedre!”

Jákób élete egy újabb fordulóponthoz érkezett. Ő maga nem tud erről. Apósa zsarnokoskodása alatt mintha elvesztette volna a tér- és időérzékét. Dolgozik keményen, szaporodik is a gazdasága. Sokkal több van már, mint amennyit kért (28:20-22). Hogy miért van több? Mert az Úr, az általa tett fogadalma előtti éjjelen ezt a többet ígérte neki. Isten úgy látta jónak, hogy húsz év elteltével emlékeztesse Jákóbot. Ebben az emlékeztetésben ott van a tanács és a bátorítás is. Nem azt mondja Isten, hogy „most indulj”, hanem azt, hogy „készülj”. Jákób idegen földön volt. Innen mennie kellett, de erre az útra fel kellett készülnie. Kedves olvasóm, a te helyed, polgárjogod a mennyben van. Ez a föld csak ideiglenes tartózkodási hely. A mi Megváltó Úr Jézus Krisztusunk is csak egy bizonyos ideig volt ezen a földön, s amikor visszament az ő dicsőségébe, kijelentette a ránk vonatkozó akaratát és ígéretét: „… magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is.” (Jn 14:3/b). Hogy mikor jön el az indulás ideje? Nem tudjuk. Az Úr Jézus felénk intézte a felszólítást: „Ti is legyetek készen…” (Lk 12:40). Ha még nem vagy készen, kezdj el még ma este készülni!

Mátis Csaba

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 2:1–18; Kulcsige: 2Kir 2:11 „Amikor azután tovább mentek, és beszélgettek, hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.”

Erre a történetre gyakran úgy szoktunk hivatkozni, mint amikor Illés tüzes szekéren ragadtatik el az Úrhoz. Az ige viszont csak annyit említ, hogy ,,Hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.” De valóban a tüzes szekér is jelen volt. Elizeus szempontjából jelentős, hogy élete következő nagy krízisében lát újra tüzes szekereket (2Kir 6:17). A tűz jellemzően Isten ítéleteként jelenik meg, az Édenből való kiűzetés óta (tüzes pallos).