2022. augusztus 16., kedd

DÉLELŐTT | 
Teljesen Istentől függünk

Igehely: 4Móz 28:1-31; Kulcsige: 4Móz 28:2 „Parancsold meg Izráel fiainak, és mondd meg nekik: Vigyázzatok arra, hogy a megszabott időben mutassátok be a nekem szóló áldozatot, az én kenyeremet kedves illatú tűzáldozatul.”

Gyermekként, amikor a Bibliát olvastam, szerettem Mózes első fejezetétől elkezdeni, ugyanis a leírt események érdekesek, könnyen érthetőek és megragadóak voltak. Emlékszem, hogy a Biblia olvasása gyakran el-elmaradozott, ahogy azokhoz a részekhez értem, ahol az áldozatok előkészületeiről és menetéről volt szó. Ez többek között azért volt, mert nem igazán értettem azt, amit olvastam.

Kijelölt szakaszunk lényege: a nép áldozata kedves illatként szálljon Isten elé. Az biztos, hogy Isten nem azt várta el, hogy a nép robotként, szív nélkül vigye fel áldozatait. Hűséges szeretetüket kellett kifejezniük általuk. Ugyanakkor hálájukat is jelezték, azt, hogy felismerik, hogy mindent, amijük van, Istentől kaptak. Mindazok, akik mezőgazdaságban dolgoznak, különleges módon tapasztalják, hogy minden, amit csak meg tudnak termelni, az az Istentől származó áldás része, aki az éltető esőt adja, és a növekedést is a termésre. Mindezekben megmutatkozik, hogy teljes mértékben Istentől függünk. Legyünk hát hálásak, és áldozataink legyenek őszinték!

Szabó Sándor

DÉLUTÁN | 

Vezess minket, Urunk!

Igehely: ApCsel 16:6-10; Kulcsige: ApCsel 16:10 „A látomás után nyomban igyekeztünk elmenni Makedóniába, mert megértettük: Isten oda hívott minket, hogy hirdessük nekik az evangéliumot.”

Keresztyén életünk egyik kiváltsága, hogy Isten vezetése alatt élhetünk. Megérthetjük vezetésének hangját a Biblia olvasása vagy hallgatása közben. Akár egy csendes belső hang által is üzen Isten. Különböző módon tapasztalhatjuk vezetését. De mit teszünk, amikor kéréseinkre Isten nemmel válaszol? Feladjuk? Elcsüggedünk? Alábbhagy a lelkesedésünk Isten iránt? Pál apostol példája bátorít arra, hogy Isten életünkre vonatkozó terve és vezetése sokkal jobb, mint amit el tudunk képzelni. Ha nemmel válaszol, az nem arra ösztönöz, hogy feladjuk az imádkozást, hanem arra, hogy kitartsunk, amíg Isten eligazít minket. Folytassuk tovább életutunkat, ahogy azt Pál apostol is tette. Két alkalommal is tiltó választ kapott. De nem állt meg. Nem adta fel. Továbbhaladt a szolgálat útján, egész addig, amíg teljesen kitisztult, hogy merre is kell tovább mennie. Isten nem fog bizonytalanságban tartani. Viszont fontos megtanulni, hogy az Ő tervei nem a mi terveink. Légy kitartó! Imában harcolva folytasd az utad, amíg teljesen világos lesz az Úr terve előtted!

Szabó Sándor

 Napi áhítat

Igehely: 1Kir 12:6–16; Kulcsige: 1Kir 12:8 „De ő nem fogadta meg a tanácsot, amelyet a vének adtak neki, hanem tanácskozott az ifjakkal is, akik vele együtt nőttek fel, és az ő idejében álltak szolgálatba.”

Isten választott népe sohasem alkotott egységes királyságot. Dávid és Salamon birodalma Júda, Jeruzsálem és Észak-Izráel királyságaiból állt, akik egy rövid időre közös királyt választottak. Dávid családjának dinasztikus öröklését csak Jeruzsálem és Júda ismerte el. Az északi törzsek a Dáviddal kötött szerződés (2Sám 5:3) alapján fenntartották maguknak a királyválasztás jogát. Dávid személye összekovácsolta a népet, Salamont inkább csak elfogadták, de Roboámnak már bizonyítania kellett, hogy népének jólétét és nem saját büszke vágyait fogja szolgálni.